Autonómiavesztés és átláthatatlan rendszerek a modellváltó egyetemeknél

Mi vár az állami kézből alapítványiba került egyetemekre? Az első alapítványi fenntartásba került egyetem, a Corvinus kutatóprofesszora összegezte a tapasztalatokat.

  • Eduline

Az egyik legnagyobb probléma, hogy az érintettek semmiféle érdemi információval nem rendelkeznek, hasonlóan volt ez a Corvinuson is - mondta Deák Dániel a Corvinus kutatóprofesszora a hvg360 nagy interjújában, ahol a professzor az alapítványi egyetemek jelenlegi helyzetéről és a jövőbeli célokról is beszélt.

Fontos lett volna a döntések előkészítése, azonban erre egyik esetben sem volt annyi idő, mint például Németországban, ahol "évekig készítenek elő egy ilyen kaliberű döntést, 3-4 évbe is beletelhet, amíg kiforrja magát" - mondta.

A professzor szerint a bevezetett rendszerrel nem csak az egyetemek eddigi felépítése, hanem az egyetemi autonómiai is elveszett.

Akár azt is ki lehet jelenteni, hogy sokkal rosszabb lett a helyzet, mivel az intézmény számára sokkal kevesebb mozgástér maradt.

A professzor szerint a folyamatról és a jelenlegi működésről is kevés információjuk volt, és most is kevés van. Kétségesnek tartja, hogy ez hozzájárul a felsőoktatás színvonalának emelkedéséhez. A teljes beszélgetést elolvashatjátok a hvg360-on.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.