Az utóbbi hetekben öt állami egyetemet hajszolt bele a kormány az alapítványi átalakulásba, maradék autonómiájának teljes feladásába - írják közleményükben.
Felszólítják a parlamenti képviselőket, hogy akadályozzák meg az állami egyetemek privatizálásának törvénybe foglalását - írják közleményükben.
Szerintük az eljárás során a kormány "illegitim eszközök egész sorát vetette be: megzsarolta az egyetemeket azzal, hogy csak az alapítványosítás elfogadása esetén jutnak további forrásokhoz”. A hálózat szerint a kormány kommunikációja mindvégig bizonytalanságban tartotta az érintetteket, de jellemző volt a megtévesztése, a folyamatos dezinformáció, a hitegetés, a valós információk visszatartása, elhallgatása és a kettős beszéd - emelik ki.
2021. január elején az alapítványosításba most bevont intézmények vezetői még azt sem tudták, hogy ők is sorra kerülnek, a hónap végén pedig már ügydöntő szavazásokat kellett lezavarniuk a szenátusokban. Csak január közepén szivárgott ki az a dokumentum, amelyből kiderült, hogy február 9-én már a parlament elé terjesztik a jogszabály-módosítást. A rendkívüli helyzetben egyes érintett egyetemi karokon spontán plénumok szerveződtek, amelyeken a többség elutasította az erőszakos átalakítást, hivatalos fórumokon előfordult, hogy a megszólalók nem kaptak lehetőséget, sőt az Oktatási Hálózat szerint volt, ahol szabálytalanul bonyolították le a szavazást.
Az erőltetett ütemű folyamat nem tette lehetővé, hogy az egyetemi polgárok érdemben megvitassák az átalakítás kérdését.
- írják. Szerintük a tervezett átalakítások megszüntetik az oktatás és a kutatás szabadságát, veszélybe sodorják a diákok továbbtanulását, a képzések tandíjmentességét, és szűkítik az egyetemre való bejutás lehetőségét. Megszűnik az oktatók közalkalmazotti státusza, ezzel megkezdődhet a tömeges elbocsátás.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén különösen a társadalomtudományi, bölcsészeti, és pedagógusképzési területeken várható létszámcsökkenés, de nagy a különbség az előző kormányzat által jobban és kevésbé szívlelt egyetemek között.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
