A január 25-én tartott második összegyetemi egyeztetés résztvevői nem látnak esélyt arra, hogy a Pécsi Tudományegyetem autonómiája megmaradjon alapítványi keretek között.
A szabad autonómiájuk elvesztését többek kötött abban látják, hogy a modellváltást követően a kuratórium és az egyetem képviseleti szervei közt alárendelt viszony jönne létre, illetve úgy gondolják, hogy ha külső szerv, nem pedig az egyetem választott testülete döntene abban, hogy ki milyen anyagot és kit taníthat egyértelműen sérülne az autonómiájuk - írja a modellváltás kapcsán létrejött hallgatói oldal, a Free PTE Facebook-oldalán.
Az egyetem nemcsak piaci szereplő, hanem kultúra- és értelmiségképző erő. Ugyan az egyetemet is gazdasági egységként kell működtetni, de gazdasági érdekek nem helyettesíthetik a kulturális értéket. Küzdeni kell az egyetem autonómiájáért.
- írják. Mivel a szenátus negyedét a diákok adják, felszólították a Hallgatói Önkormányzatok képviselőit, hogy haladéktalanul keressék fel választókerületük egyetemi polgárait és készítsenek megbízható, transzparens felméréseket a hallgatóság véleményéről. Mivel a plénum résztvevői úgy érzik, hogy a modellváltás következtében az önkormányzatiság csorbulni fog.
Úgy látják továbbá, hogy a modellváltás veszélyeztetheti a hátrányos helyzetű hallgatók oktatásba való bekerülését, fokozhatja lemorzsolódásukat. Nincsenek hivatalos információk az államilag finanszírozott helyek, illetve az ösztöndíjak változásáról.
A plénum résztvevői szerint a minőségi felsőoktatást az szolgálná a legjobban, ha a jelenlegi közalkalmazotti státusz megmaradna, ezen felül pedig az egyetemi alkalmazottak (oktatók, és más dolgozók egyaránt) béremelést kapnának - emelik ki. "A közalkalmazotti státusz elvesztése a nem-oktató közalkalmazottaknak jelentené a legnagyobb hátrányt és veszélyt; ők piaci alapon nem fognak tudni elhelyezkedni a régióban."
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
