A január 25-én tartott második összegyetemi egyeztetés résztvevői nem látnak esélyt arra, hogy a Pécsi Tudományegyetem autonómiája megmaradjon alapítványi keretek között.
A szabad autonómiájuk elvesztését többek kötött abban látják, hogy a modellváltást követően a kuratórium és az egyetem képviseleti szervei közt alárendelt viszony jönne létre, illetve úgy gondolják, hogy ha külső szerv, nem pedig az egyetem választott testülete döntene abban, hogy ki milyen anyagot és kit taníthat egyértelműen sérülne az autonómiájuk - írja a modellváltás kapcsán létrejött hallgatói oldal, a Free PTE Facebook-oldalán.
Az egyetem nemcsak piaci szereplő, hanem kultúra- és értelmiségképző erő. Ugyan az egyetemet is gazdasági egységként kell működtetni, de gazdasági érdekek nem helyettesíthetik a kulturális értéket. Küzdeni kell az egyetem autonómiájáért.
- írják. Mivel a szenátus negyedét a diákok adják, felszólították a Hallgatói Önkormányzatok képviselőit, hogy haladéktalanul keressék fel választókerületük egyetemi polgárait és készítsenek megbízható, transzparens felméréseket a hallgatóság véleményéről. Mivel a plénum résztvevői úgy érzik, hogy a modellváltás következtében az önkormányzatiság csorbulni fog.
Úgy látják továbbá, hogy a modellváltás veszélyeztetheti a hátrányos helyzetű hallgatók oktatásba való bekerülését, fokozhatja lemorzsolódásukat. Nincsenek hivatalos információk az államilag finanszírozott helyek, illetve az ösztöndíjak változásáról.
A plénum résztvevői szerint a minőségi felsőoktatást az szolgálná a legjobban, ha a jelenlegi közalkalmazotti státusz megmaradna, ezen felül pedig az egyetemi alkalmazottak (oktatók, és más dolgozók egyaránt) béremelést kapnának - emelik ki. "A közalkalmazotti státusz elvesztése a nem-oktató közalkalmazottaknak jelentené a legnagyobb hátrányt és veszélyt; ők piaci alapon nem fognak tudni elhelyezkedni a régióban."
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
