A január 25-én tartott második összegyetemi egyeztetés résztvevői nem látnak esélyt arra, hogy a Pécsi Tudományegyetem autonómiája megmaradjon alapítványi keretek között.
A szabad autonómiájuk elvesztését többek kötött abban látják, hogy a modellváltást követően a kuratórium és az egyetem képviseleti szervei közt alárendelt viszony jönne létre, illetve úgy gondolják, hogy ha külső szerv, nem pedig az egyetem választott testülete döntene abban, hogy ki milyen anyagot és kit taníthat egyértelműen sérülne az autonómiájuk - írja a modellváltás kapcsán létrejött hallgatói oldal, a Free PTE Facebook-oldalán.
Az egyetem nemcsak piaci szereplő, hanem kultúra- és értelmiségképző erő. Ugyan az egyetemet is gazdasági egységként kell működtetni, de gazdasági érdekek nem helyettesíthetik a kulturális értéket. Küzdeni kell az egyetem autonómiájáért.
- írják. Mivel a szenátus negyedét a diákok adják, felszólították a Hallgatói Önkormányzatok képviselőit, hogy haladéktalanul keressék fel választókerületük egyetemi polgárait és készítsenek megbízható, transzparens felméréseket a hallgatóság véleményéről. Mivel a plénum résztvevői úgy érzik, hogy a modellváltás következtében az önkormányzatiság csorbulni fog.
Úgy látják továbbá, hogy a modellváltás veszélyeztetheti a hátrányos helyzetű hallgatók oktatásba való bekerülését, fokozhatja lemorzsolódásukat. Nincsenek hivatalos információk az államilag finanszírozott helyek, illetve az ösztöndíjak változásáról.
A plénum résztvevői szerint a minőségi felsőoktatást az szolgálná a legjobban, ha a jelenlegi közalkalmazotti státusz megmaradna, ezen felül pedig az egyetemi alkalmazottak (oktatók, és más dolgozók egyaránt) béremelést kapnának - emelik ki. "A közalkalmazotti státusz elvesztése a nem-oktató közalkalmazottaknak jelentené a legnagyobb hátrányt és veszélyt; ők piaci alapon nem fognak tudni elhelyezkedni a régióban."
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
