Vizsgaidőszak a téli szünetben? Könyvajánló a túléléshez

A legtöbb egyetemista élete a téli szünet alatt sem feltétlenül csak móka és kacagás, hiszen ha a két ünnep között nem is, az újévben már biztosan a vizsgákról fog szólni az életük. Ahhoz, hogy ne legyen akkora mentális és fizikai kimerülés a felkészülés, fontos a pihenés is. Most ehhez adunk egy kis segítséget.

  • Eduline

A Boldogságatlasz cím, első körben kicsit rejtélyes megfogalmazása annak, amiről a könyv szól. A könyvben 30 nemzet boldogságrecepjét hozzák el nektek a szerzők. Mit jelent ez pontosan, és mi köze a vizsgaidőszakhoz?

Mivel a tanulási folyamatok egyik – ha nem legfontosabb – része a minőségi, aktív vagy akár passzív pihenés. Sokan ezt nem fogadják el és a napi többórás tanulás a kukában landol, hiszen a hatékonysághoz elengedhetetlen az is, hogy néha a legnagyobb hajtásban egy kis szusszanót tartsunk. Most pár nemzeti példát hoztunk arra, hogyan érdemes pihenni:

Olaszul – Dolce far ninente

Azaz édes semmittevés. Nem is olyan nehéz elképzelni, ugye? Viszont sokszor nehezebb megvalósítani a sok stressz és határidő miatt. A könyv ebben is segít, hiszen leírja, hogyan kell a valódi olasz dolce far ninente érzésnek átadni magunkat. Például egy hétköznapi pihenőnap beiktatásával, ha diákként szigorú az órarendetek, akkor azzal, hogy hétvégére és estére kijelentkeztek mindenhonnan és ahelyett, hogy az üzeneteket és értesítéseket nézegetnétek, inkább tudatosan figyeljetek valami másra, vagy inkább semmire. Ebben segíthet egy sorozat is.

Boldogságatlasz

Ha kíváncsiak vagytok, hogyan pihen és kapcsolódik ki egy osztrák, orosz vagy amerikai ember a hétköznapokban, estleg úgy érzitek, hogy egy kis dán arbejdsglæde jól esne, akkor a Boldogságatlaszt keressétek a HVG Könyvkiadónál.

Angolul – Jolly

Nem meglepő, hogy Angliában, ha elkenődtetek vagy fáradtak vagytok, akkor azt tanácsolják, hogy tegyétek a vizeskannát a tűzhelyre és készítsetek egy finom teát – beválik. Amíg elkészítitek és megisszátok, máris nem arra figyeltek, hogy mennyi tanulnivalótok van még. „Még mindig jobb az időjárásról beszélgetni, mint egyáltalán nem beszélgetni” – írja a könyv szerzője, hozzátéve, hogy az emberi az emberi interakciók a kutatások szerint is segítenek abban, hogy mind mentálisan, mind fizikálisan megtartsuk az egészségünket. Törjétek meg az órák óta tartó tanulást egy kis beszélgetéssel – ha lehet, személyes vagy telefonos beszélgetéssel, ne cseteléssel.

Norvégia – Friluftsliv

Ha mindenképp szeretnétek kiejteni, akkor ’frí-lüftsz-lív’-nek tegyétek, ami azt jelenti, élet a szabad levegőn. Ez egyben egy filozófiai fogalom is, amit Henrik Ibsen tett népszerűvé az 1800-as évek közepén. De hogyan kell a friluftsliv életmódot behozni a tanulós mindennapokba? Nemes egyszerűséggel másszatok meg egy hegyet – a csúcsok ugyanis arra valóak, hogy feljussunk rájuk – tanácsolja a könyv. Ha a közelben nincs hegy, domb vagy magasabb terület, akkor csak menjetek sétálni, és nézzétek, ahogy változik körülöttetek a táj, hallgassátok a természet hangját vagy figyeljétek meg az évszakok nyomait.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.