Mindenki gyűjti az egyetemen, a cél pedig a 180 vagy 120 darab - mi az? Kreditek. Összeszedtünk minden fontos infót, amit a vizsgaidőszak előtt, sőt az egyetemi felvételi előtt tudni kell a kreditrendszerről.
Először tisztázzuk, mi is az a kredit
Az egyetemen, főiskolán minden elvégzett kurzusért kreditet kaptok, ha sikeresen teljesítitek a féléves feltételeket, vagy vizsgáztatok az adott tantárgyból. A kredit az egyes tanulmányi követelmények teljesítését jelző tanulmányi mértékegység, amelyet általában a szükséges hallgatói tanulmányi "munkaidő" alapján állapítanak meg. Az egyes tárgyakért - a nehézségtől, illetve attól függően, hogy kötelező vagy szabadon választható-e a tárgy - különböző számú kreditet kaptok: az érdemjegyetek ezt nem befolyásolja.
Az alapképzésben legalább 180 kreditet kell teljesíteni általában 6 félév alatt, mesterképzésben és felsőoktatási szakképzésben pedig 120-120 kreditet 4 félév alatt. Ez félévente átlagban 30 kreditet jelnet. Az oklevél megszerzéséhez szükséges krediteket persze a képzési időnél rövidebb, illetve hosszabb idő alatt is megszerezhetitek - az erre vonatkozó szabályokat az egyetemeteken tudjátok megkérdezni.
Miért számítanak annyira a kreditek?
Ahogy már írtuk, az egyetemen átlagosan félévenként 30 kreditet kell elvégezni. Ennél kevesebbet vagy többet is elvégezhettek egy félévben, de államvizsgázni csak akkor tudtok, ha az összes, a tantervben szereplő tanegységet elvégeztétek. Erről a szakotokra vonatkozó tanegységlistában olvashattok el mindent. Ha plusz tantárgyakat is meg szeretnétek csinálni, kreditenként kell fizetnetek (pár ezer forint körüli összeget), de általában csak akkor, ha több mint tíz százalékkal léptétek túl a tantervben meghátorozott kreditmennyiséget. Egy alapképzés például 180 kredites, így további 18 kreditet végezhettek el ingyen.
A 30 kredit nemcsak a diploma miatt fontos. Ha állami ösztöndíjasként kezditek el az egyetemet, arra kell figyelnetek, hogy az utolsó két aktív félévetekben legalább harminc kreditet szerezzetek, különben az intézmény köteles átsorolni titeket önköltséges képzésre, és többszázezer forintos tandíjjal kezdhetitek az új évet.
Hogyan működik az átsorolás?
A felsőoktatási intézmények minden évben egyszer – július 31-ig – döntenek az állami ösztöndíjasról önköltségesre, illetve az önköltségesről állami ösztöndíjas képzésre való átsorolásról.
Ahhoz, hogy megőrizhessétek az állami ösztöndíjas helyetek, több kritériumot is teljesítenetek kell. Egyrészt az utolsó két aktív félévetekben átlagosan legalább 18 kreditet kell szereznetek, másrészt el kell érnetek az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott tanulmányi átlagot – ezeket itt találjátok
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
