Egyetemi kisokos: minden, amit a kreditrendszerről tudni kell

Mindenki gyűjti az egyetemen, a cél pedig a 180 vagy 120 darab - mi az? Kreditek. Összeszedtünk minden fontos infót, amit a vizsgaidőszak előtt, sőt az egyetemi felvételi előtt tudni kell a kreditrendszerről.

  • Eduline
Mivel a héten a legtöbb egyetemen elindult a nagy vizsgaidőszak előtti hajrá, sőt sokan már egy-két tárgyból biztosan megírták a félévzáró vizsgákat, itt az ideje, hogy megnézzük, miért fontos annyira, hogy gyűjtsétek a krediteket. 

Először tisztázzuk, mi is az a kredit

Az egyetemen, főiskolán minden elvégzett kurzusért kreditet kaptok, ha sikeresen teljesítitek a féléves feltételeket, vagy vizsgáztatok az adott tantárgyból. A kredit az egyes tanulmányi követelmények teljesítését jelző tanulmányi mértékegység, amelyet általában a szükséges hallgatói tanulmányi "munkaidő" alapján állapítanak meg. Az egyes tárgyakért - a nehézségtől, illetve attól függően, hogy kötelező vagy szabadon választható-e a tárgy - különböző számú kreditet kaptok: az érdemjegyetek ezt nem befolyásolja.

Az alapképzésben legalább 180 kreditet kell teljesíteni általában 6 félév alatt, mesterképzésben és felsőoktatási szakképzésben pedig 120-120 kreditet 4 félév alatt. Ez félévente átlagban 30 kreditet jelnet. Az oklevél megszerzéséhez szükséges krediteket persze a képzési időnél rövidebb, illetve hosszabb idő alatt is megszerezhetitek - az erre vonatkozó szabályokat az egyetemeteken tudjátok megkérdezni.

Miért számítanak annyira a kreditek?

Ahogy már írtuk, az egyetemen átlagosan félévenként 30 kreditet kell elvégezni. Ennél kevesebbet vagy többet is elvégezhettek egy félévben, de államvizsgázni csak akkor tudtok, ha az összes, a tantervben szereplő tanegységet elvégeztétek. Erről a szakotokra vonatkozó tanegységlistában olvashattok el mindent. Ha plusz tantárgyakat is meg szeretnétek csinálni, kreditenként kell fizetnetek (pár ezer forint körüli összeget), de általában csak akkor, ha több mint tíz százalékkal léptétek túl a tantervben meghátorozott kreditmennyiséget. Egy alapképzés például 180 kredites, így további 18 kreditet végezhettek el ingyen.

A 30 kredit nemcsak a diploma miatt fontos. Ha állami ösztöndíjasként kezditek el az egyetemet, arra kell figyelnetek, hogy az utolsó két aktív félévetekben legalább harminc kreditet szerezzetek, különben az intézmény köteles átsorolni titeket önköltséges képzésre, és többszázezer forintos tandíjjal kezdhetitek az új évet.

Hogyan működik az átsorolás?

A felsőoktatási intézmények minden évben egyszer – július 31-ig – döntenek az állami ösztöndíjasról önköltségesre, illetve az önköltségesről állami ösztöndíjas képzésre való átsorolásról.

Ahhoz, hogy megőrizhessétek az állami ösztöndíjas helyetek, több kritériumot is teljesítenetek kell. Egyrészt az utolsó két aktív félévetekben átlagosan legalább 18 kreditet kell szereznetek, másrészt el kell érnetek az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott tanulmányi átlagot – ezeket itt találjátok

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

  
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.