Lajos Tamás, a Színház és Filmművészeti Egyetem (SZFE) fenntartó alapítvány kuratóriumi tagja azt még nem árulta el, miként szerveznék meg az alternatív oktatást, de állítása szerint ehhez megvannak a tanárok és a helyszín is.
Korábban már írtunk róla, hogy szeptember 23-án elkezdődtek a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorhelyettese és kancellárja, valamint az SZFE dolgozóit képviselő sztrájkbizottság között a sztrájkkövetelésekről szóló egyeztetések.
Az első tárgyalást meg is tartották szerdán a törvény által meghatározott tárgyalópartnerrel, a sztrájkot meghirdető egyetemi dolgozók munkáltatójával, a felmondási idejét töltő rektorhelyettessel és a kancellárral. Ezen részt vett a Színház- és Filmművészetért Alapítvány kuratóriuma képviselője is. A tárgyalás azonban eredménytelenül zárult, ezért a sztrájk eszközével és céljaival egyetértő egyetemi dolgozók csütörtökön figyelmeztető sztrájkot tartottak az egyetem Vas utcai épületében.
A tárgyalások összesen hét napon keresztül folynak. Amennyiben a sztrájkköveteléseik nem teljesülnek, illetve nem sikerül megállapodni, október 1-jétől a Színház- és Filmművészeti Egyetem dolgozói sztrájkba lépnek.
Az oktatók azt követelik az alapítványtól, hogy
Lajos Tamás, az SZFE-t fenntartó kuratórium tagja az ATV Híradónak azt mondta: amennyiben a bíróság kimondja, hogy jogszerű az egyetemi oktatók sztrájkja, a kuratórium alternatív oktatást szervez. Azt viszont még nem árulta el, miként szervezik meg az oktatást, de annyit elmondott, hogy lesz, aki tanítsa majd a diákokat, és a hely is megvan, ahol a félév folytatódhat.
Megjelent a koronavírus a Színművészetit blokád alatt tartó hallgatók között
A tiltakozók azonban egyelőre nem közölték, hogy az elkülönítés mellett milyen biztonsági intézkedéseket vezettek be, amivel megfékezik a betegség terjedését.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
