Magyar Péter, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója szerint a magyar diákhitelezés egy jól kiépített, önfenntartó rendszer, ami nem terheli meg a költségvetést és eközben biztosítja, hogy ne legyen olyan magyar fiatal a Kárpát-medencében, aki anyagi okok miatt nem tudja a tehetségének megfelelő képzést elvégezni - mondta a Magyar Hírlapnak.
A napilap csütörtöki számában olvasható interjúban a vezérigazgató úgy vélte: akinek versenyképes végzettsége és tudása van, az könnyedén fizeti ki néhány év alatt a diákhitel-tartozását.
Korábban már beszámoltunk róla, hogy jövő áprilistól a szakképzésben és a felnőttképzésben is igényelhető lesz a diákhitel. Magyar Péter erről azt mondta: a kormány alapvető politikai célja volt, hogy a szak- és felnőttképzésben tanulók a felsőoktatási hallgatókkal azonos feltételekkel juthassanak hitelekhez. Az egyre gyorsabban változó munkaerőpiaci igények miatt ugyanis egyre fontosabbá válik uniós és hazai szinten is az élethosszig tartó tanulás és a munkavállalók mobilitásának erősítése.
Az oktatási rendszerben végzett szakképzésben - amelyben 18 és 25 év közöttiek tanulhatnak - ötvenezer ember, a felnőttképzésben pedig mintegy százezer ember élhet majd az új lehetőséggel. A képzési hitelnek két lába van: szabad és kötött felhasználású, mindkét terméket 18 és 55 év között lehet igényelni. A költségvetési kamattámogatásnak köszönhetően a szabad felhasználású képzési hitel a felsőoktatási Diákhitel1-gyel azonos, 1,99 százalékos kamatozású, míg a kizárólag képzési díjakra fordítható, kötött felhasználású hitel kamatmentes lesz.
Magyar Péter a lapnak elmondta, hogy a képzési hiteleknél a hitelfelvevő fogja eldönteni, hogy egy és tíz év között milyen törlesztési időszakot választ. A törlesztést a képzés befejezését követő negyedik hónapban kell elkezdeni, mint a felsőoktatásban.
A vezérigazgató arról is beszélt, hogy a bedőlt diákhitelek aránya extrém alacsony, jelenleg egy százalék alatt van. A Diákhitel Központnál jelenleg mintegy 145 ezren vannak törlesztési szakaszban, ebből negyvenezren éltek a március 19-től bevezetett törlesztési moratóriummal, azaz 65 százalék továbbra is törleszt. Mint elmondta, a koronavírus-járvány következtében a tanulók 30-40 százaléka elvesztette a diákmunkáját vagy gyakornoki pozícióját.
A kormány erre nagyon gyorsan reagált a Diákhitel Plusz május 1-jei bevezetésével, ami egy átmeneti rendkívüli segítség, félmillió forint szabad felhasználású, kamatmentes hitel. Ezt a mai napig körülbelül 17 ezren igényelték és úgy számolunk, hogy ez eléri idén a harmincezer igénylést - fogalmazott Magyar Péter.
Beszámolt arról is, hogy folyamatosan növekszik a hiteligénylések száma. A Diákhitel1-et ötven százalékkal többen igényelték az első félévben, mint tavaly.
Nyilván ebben a Covid-helyzet is közrejátszott, de az a tendencia, hogy egyre többen jönnek rá, a kedvező kamatok és a családtámogatások miatt érdemes a diákhiteleket választani. A kötött felhasználású hitel, a Diákhitel2 igénylése is 20-30 százalékkal nőtt. Már minden harmadik képzési díjas felsőoktatási hallgató él ezzel a lehetőséggel. A Diákhitel Plusz esetében pedig töretlen az érdeklődés, most is heti ötszáz igénylés érkezik - mondta a vezérigazgató.
A cikkben olvasható, hogy eddig mintegy 450 ezren igényeltek valamilyen diákhitelt. Egy reprezentatív kutatásban a hitelfelvevők 52 százaléka azt mondta, hogy diákhitelek nélkül nem tudta volna megszerezni a diplomáját.
Egyetemi támogatások: mit kell tudni a tanulmányi ösztöndíjról?
Fontos már az első félév előtt tudni, hogy azok akik ingyenesen tanulnak az egyetemen pályázhatnak tanulmányi ösztöndíjra. De mi kell ahhoz, hogy megfeleljetek a követelményeknek? Mutatjuk, az erre vonatkozó szabályokat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
