Diákhitel Központ: akinek versenyképes végzettsége és tudása van, az könnyedén kifizeti néhány év alatt a tartozását

Magyar Péter, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója szerint a magyar diákhitelezés egy jól kiépített, önfenntartó rendszer, ami nem terheli meg a költségvetést és eközben biztosítja, hogy ne legyen olyan magyar fiatal a Kárpát-medencében, aki anyagi okok miatt nem tudja a tehetségének megfelelő képzést elvégezni - mondta a Magyar Hírlapnak.

  • Eduline/MTI

A napilap csütörtöki számában olvasható interjúban a vezérigazgató úgy vélte: akinek versenyképes végzettsége és tudása van, az könnyedén fizeti ki néhány év alatt a diákhitel-tartozását.

Korábban már beszámoltunk róla, hogy jövő áprilistól a szakképzésben és a felnőttképzésben is igényelhető lesz a diákhitel. Magyar Péter erről azt mondta: a kormány alapvető politikai célja volt, hogy a szak- és felnőttképzésben tanulók a felsőoktatási hallgatókkal azonos feltételekkel juthassanak hitelekhez. Az egyre gyorsabban változó munkaerőpiaci igények miatt ugyanis egyre fontosabbá válik uniós és hazai szinten is az élethosszig tartó tanulás és a munkavállalók mobilitásának erősítése.

Az oktatási rendszerben végzett szakképzésben - amelyben 18 és 25 év közöttiek tanulhatnak - ötvenezer ember, a felnőttképzésben pedig mintegy százezer ember élhet majd az új lehetőséggel. A képzési hitelnek két lába van: szabad és kötött felhasználású, mindkét terméket 18 és 55 év között lehet igényelni. A költségvetési kamattámogatásnak köszönhetően a szabad felhasználású képzési hitel a felsőoktatási Diákhitel1-gyel azonos, 1,99 százalékos kamatozású, míg a kizárólag képzési díjakra fordítható, kötött felhasználású hitel kamatmentes lesz.

Magyar Péter a lapnak elmondta, hogy a képzési hiteleknél a hitelfelvevő fogja eldönteni, hogy egy és tíz év között milyen törlesztési időszakot választ. A törlesztést a képzés befejezését követő negyedik hónapban kell elkezdeni, mint a felsőoktatásban.

A vezérigazgató arról is beszélt, hogy a bedőlt diákhitelek aránya extrém alacsony, jelenleg egy százalék alatt van. A Diákhitel Központnál jelenleg mintegy 145 ezren vannak törlesztési szakaszban, ebből negyvenezren éltek a március 19-től bevezetett törlesztési moratóriummal, azaz 65 százalék továbbra is törleszt. Mint elmondta, a koronavírus-járvány következtében a tanulók 30-40 százaléka elvesztette a diákmunkáját vagy gyakornoki pozícióját.

A kormány erre nagyon gyorsan reagált a Diákhitel Plusz május 1-jei bevezetésével, ami egy átmeneti rendkívüli segítség, félmillió forint szabad felhasználású, kamatmentes hitel. Ezt a mai napig körülbelül 17 ezren igényelték és úgy számolunk, hogy ez eléri idén a harmincezer igénylést - fogalmazott Magyar Péter.

Beszámolt arról is, hogy folyamatosan növekszik a hiteligénylések száma. A Diákhitel1-et ötven százalékkal többen igényelték az első félévben, mint tavaly.

Nyilván ebben a Covid-helyzet is közrejátszott, de az a tendencia, hogy egyre többen jönnek rá, a kedvező kamatok és a családtámogatások miatt érdemes a diákhiteleket választani. A kötött felhasználású hitel, a Diákhitel2 igénylése is 20-30 százalékkal nőtt. Már minden harmadik képzési díjas felsőoktatási hallgató él ezzel a lehetőséggel. A Diákhitel Plusz esetében pedig töretlen az érdeklődés, most is heti ötszáz igénylés érkezik - mondta a vezérigazgató.

A cikkben olvasható, hogy eddig mintegy 450 ezren igényeltek valamilyen diákhitelt. Egy reprezentatív kutatásban a hitelfelvevők 52 százaléka azt mondta, hogy diákhitelek nélkül nem tudta volna megszerezni a diplomáját.

Egyetemi támogatások: mit kell tudni a tanulmányi ösztöndíjról?

Fontos már az első félév előtt tudni, hogy azok akik ingyenesen tanulnak az egyetemen pályázhatnak tanulmányi ösztöndíjra. De mi kell ahhoz, hogy megfeleljetek a követelményeknek? Mutatjuk, az erre vonatkozó szabályokat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?