Magyar Péter, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója szerint a magyar diákhitelezés egy jól kiépített, önfenntartó rendszer, ami nem terheli meg a költségvetést és eközben biztosítja, hogy ne legyen olyan magyar fiatal a Kárpát-medencében, aki anyagi okok miatt nem tudja a tehetségének megfelelő képzést elvégezni - mondta a Magyar Hírlapnak.
A napilap csütörtöki számában olvasható interjúban a vezérigazgató úgy vélte: akinek versenyképes végzettsége és tudása van, az könnyedén fizeti ki néhány év alatt a diákhitel-tartozását.
Korábban már beszámoltunk róla, hogy jövő áprilistól a szakképzésben és a felnőttképzésben is igényelhető lesz a diákhitel. Magyar Péter erről azt mondta: a kormány alapvető politikai célja volt, hogy a szak- és felnőttképzésben tanulók a felsőoktatási hallgatókkal azonos feltételekkel juthassanak hitelekhez. Az egyre gyorsabban változó munkaerőpiaci igények miatt ugyanis egyre fontosabbá válik uniós és hazai szinten is az élethosszig tartó tanulás és a munkavállalók mobilitásának erősítése.
Az oktatási rendszerben végzett szakképzésben - amelyben 18 és 25 év közöttiek tanulhatnak - ötvenezer ember, a felnőttképzésben pedig mintegy százezer ember élhet majd az új lehetőséggel. A képzési hitelnek két lába van: szabad és kötött felhasználású, mindkét terméket 18 és 55 év között lehet igényelni. A költségvetési kamattámogatásnak köszönhetően a szabad felhasználású képzési hitel a felsőoktatási Diákhitel1-gyel azonos, 1,99 százalékos kamatozású, míg a kizárólag képzési díjakra fordítható, kötött felhasználású hitel kamatmentes lesz.
Magyar Péter a lapnak elmondta, hogy a képzési hiteleknél a hitelfelvevő fogja eldönteni, hogy egy és tíz év között milyen törlesztési időszakot választ. A törlesztést a képzés befejezését követő negyedik hónapban kell elkezdeni, mint a felsőoktatásban.
A vezérigazgató arról is beszélt, hogy a bedőlt diákhitelek aránya extrém alacsony, jelenleg egy százalék alatt van. A Diákhitel Központnál jelenleg mintegy 145 ezren vannak törlesztési szakaszban, ebből negyvenezren éltek a március 19-től bevezetett törlesztési moratóriummal, azaz 65 százalék továbbra is törleszt. Mint elmondta, a koronavírus-járvány következtében a tanulók 30-40 százaléka elvesztette a diákmunkáját vagy gyakornoki pozícióját.
A kormány erre nagyon gyorsan reagált a Diákhitel Plusz május 1-jei bevezetésével, ami egy átmeneti rendkívüli segítség, félmillió forint szabad felhasználású, kamatmentes hitel. Ezt a mai napig körülbelül 17 ezren igényelték és úgy számolunk, hogy ez eléri idén a harmincezer igénylést - fogalmazott Magyar Péter.
Beszámolt arról is, hogy folyamatosan növekszik a hiteligénylések száma. A Diákhitel1-et ötven százalékkal többen igényelték az első félévben, mint tavaly.
Nyilván ebben a Covid-helyzet is közrejátszott, de az a tendencia, hogy egyre többen jönnek rá, a kedvező kamatok és a családtámogatások miatt érdemes a diákhiteleket választani. A kötött felhasználású hitel, a Diákhitel2 igénylése is 20-30 százalékkal nőtt. Már minden harmadik képzési díjas felsőoktatási hallgató él ezzel a lehetőséggel. A Diákhitel Plusz esetében pedig töretlen az érdeklődés, most is heti ötszáz igénylés érkezik - mondta a vezérigazgató.
A cikkben olvasható, hogy eddig mintegy 450 ezren igényeltek valamilyen diákhitelt. Egy reprezentatív kutatásban a hitelfelvevők 52 százaléka azt mondta, hogy diákhitelek nélkül nem tudta volna megszerezni a diplomáját.
Egyetemi támogatások: mit kell tudni a tanulmányi ösztöndíjról?
Fontos már az első félév előtt tudni, hogy azok akik ingyenesen tanulnak az egyetemen pályázhatnak tanulmányi ösztöndíjra. De mi kell ahhoz, hogy megfeleljetek a követelményeknek? Mutatjuk, az erre vonatkozó szabályokat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
