Ahogy mi is megírtuk, a Cambridge-i Egyetem például nemrég bejelentette: szeptembertől nemcsak egy félévre, de egészen 2021 nyaráig áttér az online oktatásra. Persze nem mindenki tervez ilyen drasztikus lépéseket, az University College London (UCL) a tervek szerint a campust is kinyitja, hogy – a járványvédelmi szabályok betartása mellett – kiscsoportos foglalkozásokra, laboratóriumi gyakorlatokra is lehetőséget kínáljon.

De mi lesz az egyetemekkel hosszútávon?

Különösen a főként tandíjakból és nem állami finanszírozásból működő angolszász – így a brit, az amerikai, az ausztrál – intézmények kerülhetnek bajba, hiszen az utazási korlátozások miatt csökkenhet a jelentkezők száma. Márpedig a külföldi diákok tandíja általában magasabb a hazai – Nagy-Britannia esetében egyelőre az EU-n belüli – tanulókénál, elmaradásuk ezért komoly hiányt okoz az egyetemek költségvetésében - írja a hvg360 elemzésében.

Persze nem biztos, hogy minden bukik - írja az oldal. Az OECD oktatási igazgatóságának vezetője szerint ugyanakkor a járvány csak még jobban bebetonozza az egyetemi rangsort, hiszen a csúcsintézmények – mint az angol Oxford és Cambridge vagy az amerikai Harvard – az alapítványaik, az adományok és a kutatások révén jóval ellenállóbbak az átlagnál.

A diákok azonban óvatosabbak. A világ egyik legelismertebb, felsőoktatási tevékenységeket minősítő cége, a brit Quacquarelli Symonds friss jelentése szerint a szeptembertől külföldön továbbtanulni szándékozó diákok közel fele változtatni kíván a tervein a járvány miatt. Egy másik felmérés szerint csak Nagy-Britanniában a járvány miatt 111 ezerrel kevesebb brit és 121 ezerrel kevesebb külföldi diák várható az ősszel.