Hosszútávon is bajba kerülhetnek az egyetemek a koronavírus miatt?

A brit és amerikai felsőoktatásban komoly fejtörést okozhat a járvány miatt kialakult helyzet, hiszen sok egyetem a külföldi hallgatóira és azok tandíjára támaszkodott első sorban.

  • Eduline

Ahogy mi is megírtuk, a Cambridge-i Egyetem például nemrég bejelentette: szeptembertől nemcsak egy félévre, de egészen 2021 nyaráig áttér az online oktatásra. Persze nem mindenki tervez ilyen drasztikus lépéseket, az University College London (UCL) a tervek szerint a campust is kinyitja, hogy – a járványvédelmi szabályok betartása mellett – kiscsoportos foglalkozásokra, laboratóriumi gyakorlatokra is lehetőséget kínáljon.

De mi lesz az egyetemekkel hosszútávon?

Különösen a főként tandíjakból és nem állami finanszírozásból működő angolszász – így a brit, az amerikai, az ausztrál – intézmények kerülhetnek bajba, hiszen az utazási korlátozások miatt csökkenhet a jelentkezők száma. Márpedig a külföldi diákok tandíja általában magasabb a hazai – Nagy-Britannia esetében egyelőre az EU-n belüli – tanulókénál, elmaradásuk ezért komoly hiányt okoz az egyetemek költségvetésében - írja a hvg360 elemzésében.

Persze nem biztos, hogy minden bukik - írja az oldal. Az OECD oktatási igazgatóságának vezetője szerint ugyanakkor a járvány csak még jobban bebetonozza az egyetemi rangsort, hiszen a csúcsintézmények – mint az angol Oxford és Cambridge vagy az amerikai Harvard – az alapítványaik, az adományok és a kutatások révén jóval ellenállóbbak az átlagnál.

A diákok azonban óvatosabbak. A világ egyik legelismertebb, felsőoktatási tevékenységeket minősítő cége, a brit Quacquarelli Symonds friss jelentése szerint a szeptembertől külföldön továbbtanulni szándékozó diákok közel fele változtatni kíván a tervein a járvány miatt. Egy másik felmérés szerint csak Nagy-Britanniában a járvány miatt 111 ezerrel kevesebb brit és 121 ezerrel kevesebb külföldi diák várható az ősszel.

null

null

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.