Mi az kreditelismerés és kiknek lehet rá szüksége?

Nem minden alapképzésről vezet egyenes út a mesterre. Mutatjuk, hogy kiknek van szükség kreditelismerésre.

  • Eduline

A mesterképzés a második felsőfokú végzettségi szint, melyre akkor vehetnek fel titeket, ha legalább alapképzésben szereztetek már diplomát, vagy a 2006 előtti képzési rendszer szerinti legalább főiskolai szintű végzettséggel rendelkeztek.

Mesterképzésre csak akkor vesznek fel titeket, ha oklevelet szereztetek. Az oklevél-igazolás csak a felvételi eljárásban való részvételre jogosít fel. A felsőoktatási intézménybe történő beiratkozás és a hallgatói jogviszony létesítésének feltétele, hogy be kell mutatnotok a megszerzett oklevelet.

A legalább alapképzésben szerzett végzettség önmagában még nem feltétlenül elegendő arra, hogy egy adott mesterképzési szakra felvételt nyerjetek. Minden mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményében megtaláljátok, hogy a belépéshez mely alapképzésben szerzett szakokat fogadják el előzményként.

Az előzményként elfogadott alapképzési szakok lehetnek:

  • teljes kreditérték beszámításával figyelembe vehetők
  • meghatározott kreditek teljesítésével figyelembe vehetők (azaz nem teljes kreditértékkel beszámíthatók). Fontos, hogy a nem teljes kreditértékkel beszámítható oklevelekről a felsőoktatási intézmény dönt.

Ha olyan szakon szereztek oklevelet, amely az adott mesterképzésen teljes kreditérték beszámításával elfogadható, akkor nincs szükség külön vizsgálatra, csak be kell nyújtanotok az oklevelet  és a jelentkezéshez szükséges, az intézményi meghirdetésekben meghatározott dokumentumokat.

Ha olyan oklevéllel rendelkeztek, ami nem teljes kreditértékkel számítható be, a mesterképzést meghirdető felsőoktatási intézmény kreditelismerési eljárásban vizsgálja meg, hogy az adott mesterképzési szakra történő belépéshez korábban megszerzett kreditjeitekből mennyi szakterületi kredit ismerhető el.

Ha csak a minimálisan előírt szakterületi kreditszámmal rendelkeztek, akkor felvehetnek, de a képzési és kimeneti követelményekben előírt minimális és a szükséges kreditszám különbözetét a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, az első két félévben, a felsőoktatási intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának Hallgatói Követelményrendszerében meghatározottak szerint meg kell szereznetek. (Ez intézményenként eltérő lehet, de az előfeltételek teljesítése érdekében valószínűleg plusz órákat kell felvennetek.)

Abban az esetben, ha a korábbi tanulmányaitok alapján nem ismerhető el a képzési és kimeneti követelményekben minimálisan meghatározott szakterületi kredit, akkor nem nyerhettek besorolást és felvételt az adott mesterképzési szakra.

A kreditelismerési eljárás a felsőoktatási intézmények hatáskörébe tartozik, ezért ha bővebb információt szeretnétek, akkor a választott intézménynél érdeklődhettek.

Lehetőségetek van az előzetes kreditelismerési eljárás lefolytatására is. Ezt is írásban tehetitek meg, de még a felsőoktatási felvételi eljárás előtt célszerű kezdeményezni az intézménynél. Ebben az esetben a kreditelismerési határozat még a jelentkezés benyújtása előtt rendelkezésre állhat, és az abban foglaltak figyelembevételével dönthetnek a továbbtanulásotokról.

Öt tipp, hogy könnyebb legyen a vizsgaidőszak

Nehezen tudtok nekiülni a tanulásnak? Most összegyűjtöttünk néhány tippet, ami hasznos lehet a vizsgaidőszakban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.