Hogyan alakul a félévzárás az egyetemeken? Valószínűleg több intézményben várható csúszás, főként a gyakorlati vizsgák miatt.
A Semmelweis Egyetem meghosszabbította a gyakorlat teljesítésének és a gyakorlati vizsgák zárásának lehetőségét - tudta meg a hvg.hu az egyetem sajtóosztályától. Kiderült, több intézmény is hasonlóan cselekszik.
Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája sajtófőnöke azt mondta a lapnak, Debrecenben, Pécsen, Szegeden és Budapesten is arra készülnek, hogy a nyáron - leginkább az első hetekben - bepótolják a gyakorlati képzéseket, ezért több helyen csúszni is fog a vizsgaidőszak.
A Szent István Egyetemen az elmaradt gyakorlatok pótlását például augusztus végére tervezik. A rektor szerint a hallgatók érdekét szem előtt tartva ebben a félévben több gyakorlatnál is enyhítettek a követelményeken, hogy le tudják zárni a rendkívüli félévet, ezeket fogják bepótolni a nyár végén - írják.
Az egyetemi távoktatás másik komoly hozadéka - derül ki a cikkből - az, hogy a távoktatás ne maradjon kampányjellegű, hanem az oktatás szerves részévé válhasson. Ezzel a Magyar Rektori Konferencia már komolyan foglalkozik - teszik hozzá. Az pedig, hogy pontosan mi lesz szeptembertől, majd csak a félévzárás után, később derül ki.
Közeledik a félév vége - idén is átsorolhatnak állami képzésről önköltségesre?
Hamarosan véget ér a 2020-as tavaszi félév az egyetemeken, elkezdődnek a vizsgák és mindenki megtudja, milyen eredménnyel zárja majd a távoktatást. De mi lesz az idei átsorolásokkal, erre is hatással van a vírushelyzet? Összeszedtünk mindet, amit a félév végén tudnotok kell.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
