Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Hamarosan véget ér a 2020-as tavaszi félév az egyetemeken, elkezdődnek a vizsgák és mindenki megtudja, milyen eredménnyel zárja majd a távoktatást. De mi lesz az idei átsorolásokkal, erre is hatással van a vírushelyzet? Összeszedtünk mindet, amit a félév végén tudnotok kell.
Alapvetően az átsorolási döntést minden év július 31. napjáig, tanévenként egyszer köteles meghozni minden egyetem. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor az utolsó két (aktív) félév kreditszámának és tanulmányi átlagának függvényében vannak, akik kiesnek az ingyenes helyekről, illetve a felsőoktatási intézmény a megüresedett állami ösztöndíjjal támogatott helyekre a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanulmányokat folytató önköltséges hallgatókat átsorolhatja.
Azonban idén erre nem kerül sor, a koronavírus okozta helyzetben ugyanis az április 10-én megjelent rendelet szerint:
"2020-ban a felsőoktatási törvényben szabályozott átsorolásra a 2020/2021-es tanévre nézve nem kerülhet sor".
Ez mit jelent a gyakorlatban?
Eddig azok, akik az utolsó két (aktív) félévükben átlagában nem szereztek legalább 18 kreditet, nem érték el az intézmény szervezeti és működési szabályzatában megállapított tanulmányi átlagot vagy esetleg az állami ösztöndíjjal támogatott képzés feltételeinek vállalásáról szóló nyilatkozatukat visszavonják vagy kimerítették a rendelkezésre álló támogatási időt elvesztették az ingyenes helyüket. Erre idén nem kerül sor. Azonban ez az átsorolás csak a tanulmányi alapú átsorolásra vonatkozik, így azok akik azért veszítenék el az állami ösztöndíjas helyüket, mert elhasználták az összes (12 darab) állami ösztöndíjas félévüket, ebben a helyzetben sem mentesülnek a feltételek alól. Tehát akik ilyen formában esnek ki a rendszerből, ebben a félévben is elveszítik majd a helyüket, rájuk nem vonatkozik a mentesség.
A visszasorolással kapcsolatban az a jelenlegi álláspont, hogy az előbb említett esetben az állami rendszerből kikerülő hallgatók helyére bekerülhetnek olyanok, akik eddig önköltséges képzésben tanultak. Nyilván ezeknek az eseteknek a száma jóval alacsonyabb lesz, mint a tanulmányi átsorolásban kikerülők száma, így az idei év lehetőségei is csökkennek. Azonban az egyetemen saját hatáskörben bizonyos szabályokról rendelkezhetnek, így az is előfordulhat, hogy egyes képzéseken lehetőséget biztosítanak majd az állami képzésre való bejutáshoz.
Arról, hogy összesen hány államilag támogatott félévvel gazdálkodhattok, és mi számít bele az elhasznált félévekbe, itt olvashattok bővebben. Az idei egyetemi féléveket érintő többi változást itt nézhetitek meg, a felsőoktatási felvételit érintő változásokkal kapcsolatban pedig itt találtok bővebb infókat.
Meddig tanulhattok ingyenesen az egyetemen? Minden az állami ösztöndíjról
Hamarosan újabb tavaszi félév zárul az egyetemeken, bár az idei különleges időszakként vonul majd be a történelembe, van amin nem változtat. Most összeszedtünk mindent, amit az állami ösztöndíjas felévekről tudni kell. Hány félévetek van összesen, mit számít bele és hol tudjátok megnézni, hány félévetek van még.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).