Az amerikai egyetemek 2021 januárjáig tervezik az online oktatást

Vannak olyan egyetemek az államokban, ahol már fontolóra vették, hogy 2021-ig nem tartanak a személyesen órákat a koronavírus-járvány miatt.

  • Eduline

A Bostoni Egyetemen az már biztos, hogy a nyári oktatás online fog zajlani, de a járványra való tekintettel már azt is fontolóra vették, hogy akár az őszi félévet is távoktatásban fogják elkezdeni. A tervezet szerint a hallgatók leghamarabb csak 2021 januárjában látogathatják majd személyesen az órákat – írja a CNN.

Az egyetemen reménykednek, hogy nem lesz szükség erre az intézkedésre és már ősszel visszatérhetnek a campusra, azonban igyekeznek minden eshetőségre felkészülni. A hírt a hallgatók kettős érzéssel fogadták, ugyanis abban bíztak, hogy ősszel véget ér a bizonytalanság és minden visszaáll a normális kerékvágásba.

Más egyetemeken is nagy a bizonytalanság

A Harvard Egyetemen és az Oregon State Egyetemen is különböző forgatókönyvekkel készülnek az őszi szemeszterre. Az utóbbi egyetemen – az Egyesült Államok legtöbb főiskolájához hasonlóan – a nyári oktatás a nagy részét is online platformra helyezték át. Az Arizónai Egyetemen továbbra is úgy készülnek, hogy az őszi félévre már visszatérhetnek a campusra, de természetesen ők is az aktuális járványügyi-helyzet függvényében fognak dönteni az újranyitásról.

A kollégiumok helyzete sem egyszerű

Ugyanis a kollégiumoknak különösen fel kell készülniük a váratlan helyzetekre. A szekértők szerint ezeket késleltetve kell majd kinyitni, és a modellezések alapján 2022-ig időszakos bezárásokra, majd újranyitásokra is kell számítani.

Komoly bajba kerülhetnek a brit egyetemek a koronavírus járvány miatt

A világjárvány miatt komoly tandíjkieséssel számolnak a brit egyetemek, ezért a kormánytól kérnek segítséget.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.