Új diákhitelt vezetnek be májustól, a következő tanévtől pedig megemelik az igényelhető összegeket

Május 1-től elérhető a kamatmentes, szabad felhasználású Diákhitel Plusz. Augusztus 15-től pedig több mint duplájára emelik a Diákhitel1 havonta igényelhető összegét.

  • Eduline

A ma megjelenő kormányrendelet a diákhitelek kapcsán is jócskán tartalmaz újdonságokat. Május 1-től december 31-ig bevezetnek egy új, kamatmentes, teljesen szabad felhasználású típust, a Diákhitel Pluszt - derül ki az Innovációs- és Technológiai Minisztérium (ITM) és a Diákhitel Központ tájékoztatásából.

Kik és mekkora összeget vehetnek fel?

18. évüket betöltött, de 55 évnél nem idősebb tanulók vehetik igénybe. Az egyetemi, főiskolai hallgatók számára maximum félmillió forint, míg a külön meghatározott felnőttképzésekben résztvevő tanulók esetén maximum 1 200 000 forintos összegben lesz elérhető a hitel.

Mit kell tudni a törlesztésről?

Egy év türelmi idő után 5 év alatt törleszthető az új kamatmentes diákhitel.

A Diákhitel1 is változik

A következő tanévtől a szabad felhasználású Diákhitel1 legmagasabb havi összegét 70 000 forintról 150 000 forintra emelik. A hallgatók megélhetését és a felsőoktatási lemorzsolódás csökkenését szeretnék elérni ezzel az intézkedéssel is.

Május 1-től ugyanakkor az első szemeszterre visszamenőleg is igényelhető lesz a Diákhitel 1, akár 350 000 forint értékben. Ezenkívül meghosszabbítják június 15-re a Diákhitel1 és Diákhitel2 termékek igénylésének határidejét is - áll a közleményben.

Változás az állami ösztöndíjas képzéseken: idén nem lesz átsorolás

Ma megjelent egy kormányrendelet, amely több változást is tartalmaz az egyetemek, főiskolák számára is. Összegyűjtöttük a főbb változásokat, amelyeknek sok diák örülhet.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.