Kaposvári Egyetemen is átalakul, a parlament honlapjáról tudták meg a vezetők

Nem tudnak részleteket a Kaposvári Egyetemen a tegnap bejelentett átalakulásokról, illetve az összeolvadásukról a Szent István egyetemmel, pedig a kaposvári intézmény is az érintettek listáján van.

  • Eduline

Ahogy tegnap beszámoltunk róla, hat újabb magyar egyetem átalakításáról döntött a kormány. Azonban úgy néz ki az érintetteket nem informálták erről megfelelően.

"A jelen sajtóközleményben leírtakon kívül jelenleg semmilyen információ nem áll rendelkezésünkre az integráció lebonyolítására vagy a jövőbeni működésre vonatkozóan" - írta az egyetem weboldalán közzétett közleményében a Kaposvári Egyetem vezetése.

A Kormány 2020. március 11-én felsőoktatási kérdésekben is döntött, elfogadta többek között azt a minisztériumi előterjesztést, amely szerint 2020. augusztus 1-jével a Kaposvári Egyetem egyesül a Szent István Egyetemmel, valamint a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Karával és az Eszterházy Egyetem gyöngyösi Károly Róbert campusával. Az új egyetem javasolt neve: Szent István Egyetem (SZIE). Emellett a kormány döntött a modellváltás ügyében is, amelynek értelmében 2021. január 1-től az új SZIE állami vagyonkezelői alapítványi fenntartásba kerül - írják közleményükben.

A Kaposvári Egyetem vezetése a tervekről egyszer, a döntésről két alkalommal kapott szóbeli tájékoztatást az Innovációért és Szakképzésért felelős államtitkárságától. Az intézmény közleménye szerint a 2020. március 31-én beterjesztett törvénymódosításáról szóló törvényjavaslatról azonban csak az országgyűlés honlapjáról szereztek tudomást.

Jön a Corvinus-modell: újabb hat egyetem átszervezéséről döntött a kormány

A kormány újabb hat egyetem működési és finanszírozási modellváltásáról döntött - nyilatkozta Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára az MTI-nek szerdán.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.