Milyen lesz az egyetemi távoktatás? Itt vannak a legfontosabb válaszok az egyetemektől

Hétfőtől az egyetemeken is elkezdődött a távoktatás. A felsőoktatásban sem egyszerű a helyzet, hiszen számos problémára megoldást kell találni. Itt vannak az egyetemek válaszai:

  • Eduline

Március 23-tól megkezdődött a távoktatás az egyetemeken is. A hallgatók otthonról, saját készülékeiken keresztül vehetnek részt a felsőoktatásban. 11 napja volt a felsőoktatási intézményeknek, hogy kialakítsák azokat az informatikai megoldásokat, amelyekkel gond nélkül folytatható az oktatás – mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára. Az államtitkár azt is elmondta, hogy az intézkedési tervekből, beszámolókból az látszik, eltérő megoldások születtek.

Néhány egyetem honlapjára már kikerültek a legfontosabb kérdések és válaszok, valamint tájékoztatók a koronavírus miatt megkezdett távoktatás szabályaival kapcsolatban.

Az ELTE oldalán például felmerül a kérdés, hogy mi lesz azokkal, akik a tavaszi félévben diplomáznának? A válasz szerint, amennyiben biztosítható, hogy a tanulók megszerezzék az abszolutóriumot, számukra a szakdolgozatvédést és a záróvizsgát elektronikus úton szervezik majd meg. A tavaszi záróvizsgákat is ilyen kereteken belül fogják megoldani. Érdekes kérdés, hogy mi lesz azokkal a hallgatókkal, akik jelenleg Erasmus programnak vesznek rész. "A jelenleg külföldön tartózkodó hallgatók a fogadó egyetem távolléti oktatásába bekapcsolódva teljesíteni tudják az általuk felvett tárgyakat és krediteket" – olvasható az egyetem oldalán.

A szakmai gyakorlatokkal kapcsolatban azt írják, hogy az egyetem támogatja, hogy a szakmai gyakorlatok online is teljesíthetők legyenek. Kiderül az is, hogy a gyakorlati kurzusokat, melyeket nem lehet teljesíteni távoktatásban, törölni fogják a félév végén. Azonban a költségtérítést továbbra is fizetni kell, hiszen az oktatási folyamatos, nem áll meg az ösztöndíjak kifizetése sem.

A Corvinus honlapján is vannak információk a távoktatással kapcsolatban. A szakmai gyakorlattal kapcsolatban több lehetőséget is felvetnek, ezeket itt találjátok meg részletesen. Az oldalon találtok tájékoztatást arról is, hogy az egyetem mely platformokat választotta a távoktatáshoz, a nyelvórák is távoktatásban interaktív formában folytatódnak. Ezen felül vannak információk az órarendekhez is.

A BME honlapján is megjelent egy néhány pontos tájékoztató. Ebben megemlítik, hogy a tanulmányi munkát, a tanulmányi teljesítmény értékelését úgy kell megszervezni, hogy a hallgatók kötelezettségeiknek eleget tudjanak tenni. Összegző teljesítményértékelés (zárthelyi dolgozat) helyett részteljesítményes (házi feladat) értékelést kell alkalmazni, ha a tantárgy jellege, célja, illetve a tanulási eredmények ezt lehetővé teszik.

Az ELTE határozatlan időre felfüggeszti a felsőévesek kollégiumi felvételijét

A kollégiumi kiköltözések után az Eötvös Loránd Tudományegyetemen felfüggesztették a felsőévesek kollégiumi felvételi eljárását is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.