CEU rektora: ironikus, hogy a világrangsorok vezető kutatóegyetemét űzi el a kormány

A Közép-európai Egyetem (CEU) eddigi legjobb eredményét érte el a kutatás és oktatás területén a Quacquarelli Symonds (QS) rangsorán.

  • Eduline

Ahogy mi is megírtuk, tíz magyar egyetem is felkerült a listára: az ELTE, a BME és a CEU több tudományterületen is remekelt.

Az egyetem most közleményban reagált az eredményre:

„Ironikusnak tartom, hogy a magyar kormányzat azt az intézményt űzi el az országból, amely a rangsorok szerint Magyarország vezető kutatóegyeteme”

– jegyezte meg Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora az egyetem helyzete kapcsán. A rangsorok szerint a bölcsészet- és társadalomtudományok terén Ausztriában csupán a Bécsi Egyetem előzi meg a CEU-t idén, amikor az egyetem Bécsbe költözteti oktatási programjait - teszik hozzá.

A többi magyar eredményről itt olvashattok el mindent. A Közép-európai Egyetem helyzetéről pedig itt írtunk bővebben. Többek között olvashattok az új, bécsi campusról, ahol idén szeptemberben kezdik a tanévet az elsőévesek. Illetve arról, hogy a budapesti képzés sorsa egyre kérdésesebb - a Müncheni Műszaki Egyetemmel való együttműködést a német intézmény szerint a magyar kormány akadályozza.

Friss egyetemi rangsor: tíz magyar egyetem is a világ legjobbjai közé került

Nyilvánosságra hozta a Quacquarelli Symonds (QS) 2020-as szakterületi rangsorának eredményeit. Tíz magyar egyetem is felkerült a listára: az ELTE, a BME és a CEU több tudományterületen is remekelt.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.