Többször írtunk már felsőoktatással kapcsolatos statisztikákról. Most hoztunk nektek egy videót, ami a top 10 felsőoktatási intézménybe felvett hallgatók számát mutatja 2001-től 2019-ig.
Nemrég megnéztük az arra vonatkozó statisztikákat, hogy mennyien felvételiztek egyetemre 2001 és 2019 között. Most arról láthattok adatokat a videóban, hogy hogyan változott a top 10 felsőoktatási intézménybe felvett hallgatók száma az elmúlt években.
A videóban ti is megnézhetitek a számotokra legfontosabb információkat és számokat, de nézzünk most néhány érdekes adatot az elmúltévekből.
2001-ben a top 5 egyetemben a Szent István Egyetem, az ELTE, a Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem volt benne, bár év közben megfigyelhetőek változások a Debreceni Egyetem a Budapesti Gazdasági Főiskolával cserélt helyet.
A korábban vezető Szent István Egyetem egyre hátrébb került a top 10-es listában, 2005-re pedig már le is csúszott a top 10 listájáról. A Pécsi Tudományegyetem egészen 2007-ig vezette a listát, majd 2007-ben átcsúszott a 2. helyre és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem vette át a vezetést. 2005-ben a Corvinus bekerült a 6. helyre és egészen 2019-ig nagyjából tartotta a helyét a listában, a 6.7. és 8. helyen. 2009-ben a Pécsi Tudományegyetem már csak a 4. helyet foglalta el. Az ELTE 2019-ig vezeti a listát. Tavaly a Top 5-ben az ELTE, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, A BGE és a Pécsi Tudományegyetem került be.
Ő az új egyetemi szupersztár: 30 helyett 89 kredit egy félév alatt
Mindig voltak (és vannak) olyan egyetemi hallgatók, akik egy félévben az általában 30 ajánlott kreditnél jóval többet vettek fel, és végeztek is el. Egy diák most azonban nem néhány kredittel lőtte túl a teljesíthető minimumot: háromszorosát szerezte meg a teljesítendő krediteknek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
