Statisztikák a felsőoktatásban: ennyien felvételiztek egyetemre az elmúlt években

Szombaton lejárt a felsőoktatási jelentkezési határidő, hamarosan kezdődik az izgalom, vajon kit hova vesznek majd fel. A ponthatárok kihirdetésére még várni kell, addig is érdemes átböngészni az elmúlt évek statisztikáit.

  • Eduline

A diagrammon láthatjátok a felsőoktatásba jelentkezők és felvettek számát 2001-2019-ig.

MTI

2013-ban, a vizsgált évek alatt ebben az évben jelentkeztek a legkevesebben (95447-en) felsőoktatási intézményekbe, de ehhez képest magas a felvettek száma (72679-en). 2002 és 2004 között nagyjából stagnált a jelentkezők és a felvettek száma. A legtöbben (167371-en) 2004-ben jelentkeztek valamilyen egyetemre vagy főiskolára és ekkor volt a legmagasabb a felvettek száma is (109851).

Ami érdekes, hogy 2019-ben kevesebben (112034) jelentkeztek felsőoktatásba, mint 2014-ben (106175), de 2019-ben több (78900) diákot vettek fel, mint 2014-ben (74182).

Korábbi cikkekben írtunk már más felsőoktatási statisztikákról. Itt például megnézhetitek a top 10 egyetemi alap –és osztatlan szakot, itt pedig a top 10 mesterszakot.

Fontos számok a felvételiben: ezeket érdemes még átnézni a jelentkezés előtt

Hamarosan itt a jelentkezési határidő utolsó napja a 2020 felvételiben. Rengeteg dologra kell odafigyelni a jelentkezés során, szinte mindenhol láthattok számokat, amiknek nagy jelentősége lesz a felvételi későbbi részében vagy akár az egyetem alatt is. Most megnéztük, hogy melyik mit jelent.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

 

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.