Szombaton lejárt a felsőoktatási jelentkezési határidő, hamarosan kezdődik az izgalom, vajon kit hova vesznek majd fel. A ponthatárok kihirdetésére még várni kell, addig is érdemes átböngészni az elmúlt évek statisztikáit.
A diagrammon láthatjátok a felsőoktatásba jelentkezők és felvettek számát 2001-2019-ig.
2013-ban, a vizsgált évek alatt ebben az évben jelentkeztek a legkevesebben (95447-en) felsőoktatási intézményekbe, de ehhez képest magas a felvettek száma (72679-en). 2002 és 2004 között nagyjából stagnált a jelentkezők és a felvettek száma. A legtöbben (167371-en) 2004-ben jelentkeztek valamilyen egyetemre vagy főiskolára és ekkor volt a legmagasabb a felvettek száma is (109851).
Ami érdekes, hogy 2019-ben kevesebben (112034) jelentkeztek felsőoktatásba, mint 2014-ben (106175), de 2019-ben több (78900) diákot vettek fel, mint 2014-ben (74182).
Korábbi cikkekben írtunk már más felsőoktatási statisztikákról. Itt például megnézhetitek a top 10 egyetemi alap –és osztatlan szakot, itt pedig a top 10 mesterszakot.
Fontos számok a felvételiben: ezeket érdemes még átnézni a jelentkezés előtt
Hamarosan itt a jelentkezési határidő utolsó napja a 2020 felvételiben. Rengeteg dologra kell odafigyelni a jelentkezés során, szinte mindenhol láthattok számokat, amiknek nagy jelentősége lesz a felvételi későbbi részében vagy akár az egyetem alatt is. Most megnéztük, hogy melyik mit jelent.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
