Négy év alatt több mint 30 százalékkal nőtt az informatikai képzéseken tanulók száma

Továbbra is nagy a hiány, de 2016-hoz képest több mint 30 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik informatikai területen tanulnak. Digitális élményközpontok elindítását is ösztönözi a kormány, hogy "az informatika világát minél érdekesebben és szemléletesebben lehessen bemutatni".

  • Eduline/MTI

Egyre növekszik az érdeklődés a felsőoktatási informatikai képzések iránt, és a kormány továbbra is arra biztatja a fiatalokat, válasszák minél többen az ilyen típusú képzéseket - mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára.

Schandta Tamás kifejtette: az erőfeszítések eredménye a felvételi statisztikákon is látszik, 2019-ben a felsőoktatásba jelentkező mintegy 126 ezer diák több mint 10 százaléka, csaknem 14 ezren jelentkeztek valamilyen informatikai szakra. Közülük mintegy 7600-an be is kerültek az egyetemre. 2018-hoz képest tavaly mintegy 6 százalékkal, 2016-hoz képest pedig több mint 30 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik informatikai területen folytatják a felsőoktatási tanulmányaikat - közölte az államtitkár.

Azért, hogy az informatika világát minél érdekesebben és szemléletesebben lehessen bemutatni, úgynevezett digitális élményközpontok elindítását is ösztönözik. Győrben már meg is nyílt a MobillTy, az első ilyen létesítmény, és további három élményközpont megnyitását is tervezik: Budapesten, Debrecenben és Zalaegerszegen.

Kérdésre a parlamenti államtitkár elmondta: idén 41 kiemelt szakon csökkentették 400 pontra a ponthatárokat, a legjelentősebb a jogászképzésnél volt a mérséklés, ahol 440 pontról 350-re vették vissza a bekerülési küszöböt. Nemzetközi gazdálkodás szakon 420-ról 400-ra, nemzetközi tanulmányok szakon 455-ről 400-ra csökken a bekerülési ponthatár.

Az a cél, hogy azok is bejuthassanak a felsőoktatásba államilag támogatott képzésekre, akik nem rendelkeznek jelentős többletpontszámmal, de a középfokú tanulmányaikat kitűnően zárták - jelezte Schanda Tamás.

Továbbra is komoly probléma az informatikushiány - mit tehetnek az egyetemek?

Egyre többen jelentkeznek informatikusképzésre, és ami nagyon fontos, hogy az első helyes jelentkezések száma is emelkedik - mondta el egy interjúban Horváth Zoltán, az ELTE Informatikai Karának dékánja.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Érettségi-felvételi
Palotás Zsuzsanna

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.