A Szegedi Tudományegyetem a legzöldebb magyar felsőoktatási intézmény

Továbbra is a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) a legzöldebb felsőoktatási intézmény Magyarországon, a fenntarthatósági szempontok alapján készült GreenMetric világrangsorban a 74. helyen végzett.

  • MTI

A közlemény szerint a szegedi intézmény javított korábbi helyezésén, a 2018-as 77. helyről lépett előre a 74.-re, az immár 780 egyetemet értékelő listán, melyet 2018-hoz hasonlóan a hollandiai Wageningen egyeteme vezet.

A felmérésben idén összesen hét magyarországi felsőoktatási intézmény vett részt, a Pécsi Tudományegyetem a nemzetközi mezőnyben a 100., a Debreceni Egyetem a teljes lista 202. helyén végzett.

A zöld kérdőív hat témaköre évek óta változatlan: elhelyezkedés és infrastruktúra, energia és klímaváltozás, hulladék-, vízgazdálkodás, közlekedés, oktatás. Ezek közül a legnagyobb súlyú - 21 százalék - az energia és klímaváltozással, a legkisebb jelentőségű - 10 százalék - a vízgazdálkodással kapcsolatos kérdéskör.

Az SZTE továbbra is kiemelt jelentőséget tulajdonít a megújuló energiaforrások intenzív használatának, a hallgatói tudatformálás jegyében szervezett évközi programoknak és az energiaigényt csökkentő fejlesztéseknek. A következő időszak céljai között szerepel az e-mobilitás fejlesztése, és a megújuló energiaforrások hasznosítása által lehetővé váló, további energiaigényt csökkentő műszaki beruházások kivitelezése - áll a közleményben.

Friss felsőoktatási rangsor: ezek a legjobb informatikai karok

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara, illetve az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kara holtversenyben vezeti az informatikai képzéseket nyújtó intézmények hallgatói kiválóság alapján összeállított rangsorát, az oktatói kiválóság terén pedig a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara lett a legjobb. Újságárusoknál a HVG Diploma 2020 kiadványa.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.