Milyen feltételekkel kerülhettek be egyetemre, főiskolára 2020-ban? Itt a teljes lista
Mit kell teljesítenetek a 2020-as felsőoktatási felvételin ahhoz, hogy bekerüljetek a kiválasztott szakra? Ezeknek a feltételeknek kell megfelelnetek.
A szarvasi agrárkaron nem indul több alap- és mesterképzés, az egyetem közleménye szerint a hallgatók alacsony száma miatt. Hogyan alakult a jelentkezők és a felvettek száma az utóbbi években az agrár és a többi képzési területen, illetve általánosságban? Itt vannak az adatok.
Múlt csütörtökön jött a hír, hogy 2020. februárjától nem indul több graduális képzés - alap- és mesterszak - a Szent István Egyetem szarvasi Agrár- és Gazdaságtudományi Karán, ami szakirányú továbbképzésekre és kutatásra fókuszáló Öntözési és Vízgazdálkodási Intézetként működik tovább.
A döntést az egyetem az agrárképzésekre jelentkezők számának csökkenésével és a kapacitások ebből fakadó alacsony kihasználtságával indokolta. Az agrártudományi szakokra jelentkezők száma a Felvi adatai szerint 2011 óta több mint kétezerrel esett vissza: akkor kicsit több mint 9500-an, 2019-ben viszont már kevesebb mint 7200-an jelentkeztek, a felvételt nyertek száma pedig 3626-ról 3280-ra csökkent. 2002-ben viszont még 17 ezren szerettek volna bekerülni ilyen képzésekre, és több mint kilencezren kezdhették el a tanulmányaitokat.
Ezeken a területeken is jelentősen csökkent a hallgatói létszám
A bölcsészettudományi szakokra jelentkezők száma 2011 óta nyolcezerrel, a felvetteké kétezerrel csökkent, több mint 9600-ról 7505-re. Jogi képzésekre 2011-ben még 15 ezren szerettek volna bekerülni, tavaly viszont már csak alig hétezren, azoknak a száma pedig, akik végül felvételt nyertek, hétezerrel négyezerre csökkent.
A műszaki képzésekre jelentkezők száma majdnem 25 ezerről 20 ezerre, a felvetteké pedig majdnem 14 ezerről kevesebb mint 11 ezerre csökkent 2011 és 2019 között. Természettudományi szakokra 2011-ben 11 és félezren, 2019-ben viszont már csak ötezren felvételiztek, közülük pedig alig 2300-an kerültek be a nyolc évvel korábbi 5740-es számhoz képest.
Társadalomtudományi szakokra csak feleannyian jelentkeztek 2019-ben, mint 2011-ben. A felvételizők száma 21 ezerről 10 ezerre, a felvételt nyerteké pedig hétezerről négyezerre csökkent.
Összességében a 2011-es általános felvételi eljárásban több mint 140 ezren szerettek volna bekerülni egyetemre, főiskolára (közülük 98 ezren kerültek be), a tavalyi évben 112 ezren jelentkeztek, közülük majdnem 79 ezren nyertek felvételt.
A kötelező nyelvvizsga bevezetése újabb érvágás lett volna
Ha 2020-ban bevezették volna az összes alap- és osztatlan szakon a kötelező középfokú nyelvvizsga követelményét, valószínűleg újra jelentősen csökkent volna az egyetemekre, főiskolákra felvételizők száma, ugyanis 2019-ben az elsőévesek majdnem harmada nem rendelkezett ilyennel. A követelményt végül a szakmai szervezetek tiltakozása miatt eltörölték.
A felvételi szigorítása a pedagógus- és az agrárképzést, a sporttudományi, művészeti és művészetközvetítési szakokat, illetve az egészségtudományi területet, illetve a kisebb vidéki egyetemeket érintette volna a legsúlyosabban. A részleteket itt olvashatjátok.
Az egy emelt szintű érettségi követelménye megmaradt, ezt nem érezték problémásnak a szakmai szervezetek, mivel több képzési területen - például az orvosi szakokon - eddig is elvárás volt az emelt szintű.
Mit kell teljesítenetek a 2020-as felsőoktatási felvételin ahhoz, hogy bekerüljetek a kiválasztott szakra? Ezeknek a feltételeknek kell megfelelnetek.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a 2027-es költségvetés egyszerre próbálja rendbe rakni az ország pénzügyeit, és jobb életet biztosítani a NOKS-és technikai dolgozóknak.
Nem kapta meg a fejlesztéseket, nem mehetett le a többiekkel játszani az udvarra, és gyakran már az első óra után hazaküldték az SNI-s, magatartászavaros kisfiút. A gyámhivatali ügyintéző segítségnyújtás helyett védelembe vételi eljárással fenyegetőzött, mert az anya nem akarta elvinni EGYMI-be a gyereket.
A középiskolák rugalmasan alakíthatják a felvételi követelményeiket, viszont csak a jogszabályban meghatározott keretek között.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.