Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Mit kell teljesítenetek a 2020-as felsőoktatási felvételin ahhoz, hogy bekerüljetek a kiválasztott szakra? Ezeknek a feltételeknek kell megfelelnetek.
Ahogy beszámoltunk róla, a kötelező középfokú nyelvvizsga követelményét a 2020-as felvételin eltörölték, egy emelt szintű érettségit azonban - néhány kivétellel - minden jelentkezőnek le kell tennie, ha alap- vagy osztatlan képzésre szeretne bekerülni. Ezzel együtt pontosan milyen feltételeknek kell megfelelnetek? Itt a teljes lista.
A Felvi tájékoztatója szerint 2020-ban az kerülhet be egyetemre, főiskolára, aki
1. a jelentkezési határidőig érvényes jelentkezést nyújtott be,
A 2020. szeptemberében induló képzésekre érvényes felvételi tájékoztatót december 19-én vagy 20-án hozzák nyilvánosságra, február 15-ig kell majd jelentkezni. Eddig kell feltöltenetek a már rendelkezésre álló dokumentumokat is, például a középiskolai bizonyítvány másolatát és a felvételi eljárás kiegészítő díjának igazolását (ha háromnál több képzésre felvételiztek). A határidő után kell hitelesíteni a jelentkezést, pótolni az újabb dokumentumokat, illetve lehet módosítani a jelentkezési sorrendet is.
2. továbbtanuláshoz megfelelő végzettséggel rendelkezik,
Érettségivel alap-, vagy osztatlan képzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkezhettek, mesterképzésre pedig egy alapszakos diplomával mehettek tovább.
3. alap-, osztatlan képzés esetén teljesíti a felvételi követelményt (egy emelt szintű érettségi),
Néhány esetben ezt máshogy is teljesíthetitek, a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél pedig mentesít a követelmény alól. A részleteket itt találjátok, azt pedig, hogy hány százaléktól van meg az érettségi, itt nézhetitek meg.
4. teljesíti az érettségi pontok számításához meghatározott érettségi követelményt az előírt szinten,
Fontos, hogy a felvételi követelményt több szakon csak bizonyos tárgyakból tett emelt szintű érettségivel teljesíthetitek:, ezért nagyon kell vigyázni a választásnál. Itt találjátok a listát.
5. pontszáma eléri a jogszabályban meghatározott minimum pontszámot,
Ez alap- és osztatlan képzés esetében 500-ból 280 pontot jelent, az érettségi pont számításánál figyelembe vehető emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgaért, illetve az OKJ szerinti szakképesítésért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül. Felsőoktatási szakképzés esetén 240 pontot, az emelt szintű érettségi-többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül. Mesterképzés esetén – 100 pontos rendszerben – pedig 50 pontot.
Több szakon központilag határozzák meg az állami ösztöndíjas képzés ponthatárát, a listát a felvételi tájékoztatóban hozzák nyilvánosságra.
6. a felvételi összpontszáma eléri jelentkezési helyeinek valamelyikén az eljárás végén megállapított ponthatárt,
Arra a szakra nyertek felvételt, amelyre az általatok felállított sorrend alapján elsőként van elég pontotok. A ponthatár a jelentkezők száma, pontszáma, illetve a szakos kapacitás alapján alakul ki.
7. megfelel az adott szakon meghatározott egyéb feltételeknek (pl. alkalmassági vizsga, orvosi alkalmasság),
Az osztatlan tanárképzéseken, a csecsemő- és kisgyermeknevelő, a tanító, óvodapedagógus és konduktor alapképzési szakokon, a művészeti és sportszakokon, illetve a mesterképzéseken alkalmassági, gyakorlati vagy felvételi vizsgán kell részt venniük a jelentkezőknek.
8. felvételt nyer.
A 2020-as felvételivel kapcsolatos, folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.
Felvételi többletpontok: ezek a szabályok vonatkoznak a nyelvvizsgára és az emelt szintű érettségire
Milyen feltételekkel és mennyi többletpontot kaphattok nyelvtudásért, miután eltörölték a kötelező nyelvvizsgát a 2020-as felvételin? Mik az emelt szintű érettségivel kapcsolatos szabályok, és mi történik, ha ugyanabból a nyelvből van nyelvvizsgátok és érettségiket is? Itt vannak a részletek.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).