Több mint 400 ezren igényeltek eddig Diákhitelt, hamarosan újabb határidő jön

Eddig már több mint 400 ezer diák élt a hallgatói hitelezés nyújtotta lehetőségekkel - közölte a Diákhitel Központ csütörtökön az MTI-vel. Felhívták a figyelmet arra: azok a diákok, akik november 15-ig igénylik a szabad felhasználású diákhitelt, az egész félévre szóló támogatást megkaphatják.

  • Eduline/MTI

A havi 70 ezer forintig igényelhető Diákhitel1 a hétköznapi megélhetést segíti, a felső korlát nélküli Diákhitel2 a tanulmányok finanszírozását biztosítja, a Nyelvtanulási Diákhitel pedig a diploma megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga megszerzését támogatja maximum 500 ezer forinttal - ismertették.

Kitértek arra is, hogy Diákhitel1 jelenleg 1,99 százalékos kamattal, a képzési költségre fordítható Diákhitel2 továbbra is kamatmentesen igényelhető. Az október 1-jétől bevezetett Nyelvtanulási Diákhitel célja, hogy azok a hallgatók vagy volt hallgatók, akik nyelvvizsga hiányában nem tudják megszerezni diplomájukat, segítséget kapjanak a nyelvtanuláshoz. Az 500 ezer forintig, egy összegben igényelhető hitel nyelvi kurzusokra, nyelvtanfolyamra, nyelvtanárra egyaránt költhető. A Nyelvtanulási Diákhitel esetében a kamat szintén 1,99 százalék, azonban támogatott nyelvből történő sikeres nyelvvizsga esetén a hitel kamatmentessé válik.

Jelezték: azok a hallgatók, akik november 15-ig igénylik a szabad felhasználású diákhitelt, az egész félévre szóló támogatást megkaphatják december 15-ig.

Tarolnak a magyar egyetemek a külföldi rangsorokban: újabb eredmények

A Budapesti Corvinus Egyetem képviseli a magyar egyetemeket a Times Higher Education (THE) tematikus felsőoktatási világrangsorában. Ezek a legjobb intézmények a gazdasági és üzleti oktatásban.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.