Fontos kérdés: passzív félévben is érvényes a diákigazolvány?

Ha passziváltattátok a féléveteket, akkor is érvényes a diákigazolványotok? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Ebben a félévben nem aktiváltattam a státuszomat az egyetemen. Én is kaphatok diákigazolványt, illetve érvényesítetthetem erre a félévre is?

Aki halasztó (passzív félévet választ), az ugyan rendelkezik hallgatói jogviszonnyal, de – aktív hallgatói jogviszonyt igazoló – matricára nem jogosult, ezért nem tud diákigazolványt igényelni, illetve érvényesíteni.

Ha már van diákigazolványotok, abban az esetben matricát nem fogtok rá kapni, ezért csak az aktuálisan rajta lévő matrica fog számítani, és annak lejártával már nem lesz érvényes diákigazolványotok. Tehát október utolsó napjával lejár a diákigazolványotok.

Mi történik, ha állami ösztöndíjasként halasztotok az egyetemen?

Lehet-e passzív félévetek, ha állami ösztöndíjas képzésen tanultok, és ha igen, milyen következményekkel jár a halasztás? Mutatjuk.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.