Friss világrangsor: több magyar egyetem rontott a helyezésén

Nyolc magyar egyetem került fel a londoni székhelyű Times Higher Education (THE) most publikált világrangsorára. A legjobb eredményt idén is a Semmelweis Egyetem érte el. Több intézmény rontott a helyezésén, új belépőként viszont a Szent István Egyetem is megjelent a listán.

  • Eduline

A Semmelweis Egyetem a tavalyi évhez hasonlóan a 401-500. helyen végzett a Times Higher Education (THE) 2020-as rangsorában, amelyről a Qubit számolt be először. A tavalyi helyezéséhez képest 34 helyet lépett előre, így a 457. helyen szerepel a listán - írja közleményében az egyetem. A rangsorban 1396 intézmény kapott helyet: a közlemény szerint az egyetem azon 30 intézmény között van, amely összesített eredményeiben idén a legtöbbet lépett előre.

A világrangsor készítői öt terület mutatói alapján mérik az intézményeket, melyek az oktatási környezet, kutatás, idézettség, ipari bevételek és nemzetközi orientáció. A külföldi hallgatók és oktatók arányának és a nemzetközi együttműködésben született publikációknak köszönhetően a Semmelweis Egyetem ez utóbbi területen kapta a legmagasabb értékelést. Az idézettség indikátorban az egyetem 7,6 pontos növekedése a 14. legnagyobb az 500-as listán szereplők közül - áll a közleményben.

Csik Veronika

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem is meg tudta őrizni a helyét: a 601-800. helyen végzett. A Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem ugyanakkor a 601-800. helyről a 801-1000. helyre csúszott.

A Debreceni Egyetem is a 801-1000. kategóriába került, a tavalyi évhez hasonlóan. Az intézmény a legtöbbet a nemzetköziség területén javított, a tavalyi 480-ról a 444. helyre került - írja honlapján az egyetem, hozzátéve: a DE Kelet-Közép-Európa legtöbb külföldi hallgatóval rendelkező intézménye, az idei évben az angol nyelvű képzésekre 2007 külföldi hallgatót vettek fel, amely 10 százalékos növekedés az előző évhez képest.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 801-1000. helyről az 1001+ kategóriába került. Ezt az eredményt érte el - a tavalyi évhez hasonlóan - a Budapesti Corvinus Egyetem, illetve - új belépőként - a Szent István Egyetem is.

A felsőoktatási világrangsor első három helyét az Oxfordi Egyetem, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) és a Cambridge-i Egyetem szerezte meg.

A Quacquarelli Symonds (QS) 2020-as összesített világrangsorában előrébb végeztek a magyar egyetemek. A részleteket itt találjátok:

Itt a legfrissebb egyetemi rangsor: hat magyar került a világ ezer legjobb felsőoktatási intézménye közé

Hat magyar egyetem került fel a Quacquarelli Symonds (QS) 2020-as összesített világrangsorára: a magyar felsőoktatási intézmények közül a legjobb eredményt a Szegedi Tudományegyetem érte el, amelyet az 501-510. helyre soroltak a lista készítői. A rangsor élén alig-alig van mozgás az elmúlt évekhez képest: a világ legjobb egyetemének továbbra is Massachusetts Intitute of Technologyt, vagyis az MIT-t tartják a QS szakemberei.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.