Friss világrangsor: több magyar egyetem rontott a helyezésén

Nyolc magyar egyetem került fel a londoni székhelyű Times Higher Education (THE) most publikált világrangsorára. A legjobb eredményt idén is a Semmelweis Egyetem érte el. Több intézmény rontott a helyezésén, új belépőként viszont a Szent István Egyetem is megjelent a listán.

  • Eduline

A Semmelweis Egyetem a tavalyi évhez hasonlóan a 401-500. helyen végzett a Times Higher Education (THE) 2020-as rangsorában, amelyről a Qubit számolt be először. A tavalyi helyezéséhez képest 34 helyet lépett előre, így a 457. helyen szerepel a listán - írja közleményében az egyetem. A rangsorban 1396 intézmény kapott helyet: a közlemény szerint az egyetem azon 30 intézmény között van, amely összesített eredményeiben idén a legtöbbet lépett előre.

A világrangsor készítői öt terület mutatói alapján mérik az intézményeket, melyek az oktatási környezet, kutatás, idézettség, ipari bevételek és nemzetközi orientáció. A külföldi hallgatók és oktatók arányának és a nemzetközi együttműködésben született publikációknak köszönhetően a Semmelweis Egyetem ez utóbbi területen kapta a legmagasabb értékelést. Az idézettség indikátorban az egyetem 7,6 pontos növekedése a 14. legnagyobb az 500-as listán szereplők közül - áll a közleményben.

Csik Veronika

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem is meg tudta őrizni a helyét: a 601-800. helyen végzett. A Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem ugyanakkor a 601-800. helyről a 801-1000. helyre csúszott.

A Debreceni Egyetem is a 801-1000. kategóriába került, a tavalyi évhez hasonlóan. Az intézmény a legtöbbet a nemzetköziség területén javított, a tavalyi 480-ról a 444. helyre került - írja honlapján az egyetem, hozzátéve: a DE Kelet-Közép-Európa legtöbb külföldi hallgatóval rendelkező intézménye, az idei évben az angol nyelvű képzésekre 2007 külföldi hallgatót vettek fel, amely 10 százalékos növekedés az előző évhez képest.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 801-1000. helyről az 1001+ kategóriába került. Ezt az eredményt érte el - a tavalyi évhez hasonlóan - a Budapesti Corvinus Egyetem, illetve - új belépőként - a Szent István Egyetem is.

A felsőoktatási világrangsor első három helyét az Oxfordi Egyetem, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) és a Cambridge-i Egyetem szerezte meg.

A Quacquarelli Symonds (QS) 2020-as összesített világrangsorában előrébb végeztek a magyar egyetemek. A részleteket itt találjátok:

Itt a legfrissebb egyetemi rangsor: hat magyar került a világ ezer legjobb felsőoktatási intézménye közé

Hat magyar egyetem került fel a Quacquarelli Symonds (QS) 2020-as összesített világrangsorára: a magyar felsőoktatási intézmények közül a legjobb eredményt a Szegedi Tudományegyetem érte el, amelyet az 501-510. helyre soroltak a lista készítői. A rangsor élén alig-alig van mozgás az elmúlt évekhez képest: a világ legjobb egyetemének továbbra is Massachusetts Intitute of Technologyt, vagyis az MIT-t tartják a QS szakemberei.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.