Diákhitelt igényelnétek, de nem tudjátok, mekkora összegre lenne szükségetek a kiadásaitokra havonta, vagy mikor kell elkezdeni törleszteni? Most összeszedtünk minden fontos infót a diákhitel 1-ről.
Ahogy korábban már írtuk hamarosan le kell adniuk az igénylésüket azoknak a hallgatóknak, akik már októberben szeretnének diákhitelt kapni. De pontosan milyen szabályok vonatkoznak a hitelre? Mekkora összeg vehető fel és mikor kell elkezdeni törleszteni? Most minden fontos kérdésre válaszolunk.
Kik jogosultak felvenni ezt a hitelt?
A hitelt felveheti állami ösztöndíjas és önköltséges képzésben részt vevő (45 év alatti) hallgató is, akár nappali, akár esti, akár levelező tagozaton vagy távoktatásos formában tanul.
Mennyi a diákhitel 1 összege?
Ha a szabad felhasználású diákhitel 1-et választjátok, ti dönthettek arról, hogy havi 15 ezer, 21 ezer, 25 ezer, 30 ezer, 40 ezer, 50 ezer, 60 ezer vagy 70 ezer forintot igényeltek.
Fontos, hogy a diákhitelt havonta részletekben vagy félévenként egy összegben lehet felvenni. Ha ez utóbbi megoldást választjátok, egy összegben kapjátok meg az öthavi diákhitelt, amelynek maximális összege 350 ezer forint.
Fontos: erre figyeljetek, hogy ne veszítsétek el az állami ösztöndíjas helyet
Hány kreditet kell elvégeznetek szemeszterenként, hogy ne soroljanak át önköltséges képzésre?
Meddig vehető igénybe?
A Diákhitelt 11 tanulmányi félévre lehet felvenni, egy szemeszterben legfeljebb 5 tanulmányi hónapra. Ha egységes osztatlan képzésben vesz részt a hallgató és a képzési idő meghaladja a 11 tanulmányi félévet, akkor a jogosultsági idő megegyezik a képzési idővel, de nem haladhatja meg a 14 tanulmányi félévet.
Hagy működik a törlesztés és mennyi a kamat?
Ahogyan azt már korábban megírtuk, tovább csökkent a Diákhitel1 kamata: 2,2 százalékról 1,99 százalék érvényes a július 1-től december 31-ig tartó időszakra. A hiteligénylés korhatára jelenleg 45 éves kor a szabályok szerint, ezzel együtt a törlesztés legkésőbbi kezdete is lehet 45 éves kortól.
Bővebb infókat a Diákhitel Központ oldalán találtok.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
