A nagy budapesti egyetemek összevonása helyett akadémiai kutatóintézetekkel terelné őket közös ernyőszervezetbe az innovációs és technológiai miniszter – írja a hvg.hu.
A hvg.hu úgy tudja, így nem kell éveket várni, gyakorlatilag egyik napról a másikra kerülhetnek feljebb a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban az eddig a hátsó szekcióban jegyzett intézmények.
A 24.hu egyetemi forrásokra hivatkozva írt arról, hogy újra előkerült a régi terv: a University of London mintájára egyetlen intézménybe vonnák össze a három nagy budapesti egyetemet: az ELTE-t, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet (BME) és a Semmelweis Egyetemet, így láthatóbbá tenni a magyar felsőoktatást a nemzetközi piacon.
A terv a hvg.hu információi szerint másként néz ki: összevonás helyett önálló jogi személyiségként rendelné egymás mellé, egy intézményi ernyő alá az egyetemeket, plusz a tudományterületeikhez passzoló akadémiai kutatóintézeteket.
Az így létrejövő University of Budapestnek anem lenne tagja például az ELTE, hanem a BME és az SE mellett a Budapesti Corvinus Egyetem lenne a harmadik, rajtuk kívül pedig további két, frissen az Eötvös Loránd Kutatóintézet-hálózathoz (ELKH) került akadémiai kutatóintézet: a Sztaki és az Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) lenne tagja a társulásnak.
Ez utóbbi formát még nem ismeri a magyar jog. A változást a hallgatók és az oktatók szinte észre sem vennék, de kutatási projektjeiket már a társulás tagjaként, közösen hajtanák végre, a minősítők pedig ennek megfelelően nem önmagában a BME-t, a Corvinust vagy Semmelweis Egyetemet, hanem a társulást minősítik majd, és az egyes intézmények helyett az szerepel majd a nemzetközi intézményi rangsorban.
A megoldást a hvg.hu-nak azzal indokolták az átalakításra rálátó ITM-es források, hogy „valahogyan ki kellett kényszeríteni”, hogy a kutatóintézetek működjenek együtt az egyetemekkel „szép szóval” ugyanis nem ment, pedig a kormány szerint ez mind az intézmények versenyképessebbé tételéhez, mind a hazai innovációs és kutatásfejlesztési potenciál erősítéséhez elengedhetetlen.
Az innovációs minisztérium hétfő este közölte: nem szerepel a terveik között felsőoktatási intézmények összevonása. Ám a magyar felsőoktatás be kell kapcsolni az európai kutatási és innovációs térbe, amihez elengedhetetlen az együttműködés a hazai és nemzetközi egyetemek között. Jelenleg ennek kidolgozása van folyamatban - írták.
Minisztérium: a kormány nem tervezi egyetemek összevonását
A kormány felsőoktatást érintő tervei megtalálhatók a kormányzati honlapon elérhető felsőoktatási stratégiában, amelyben egyetemi összevonások, intézményi bezárások nem szerepelnek - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) hétfőn.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
