Nem vonnák össze a nagy egyetemeket: más a terv a BME-vel, az SE-vel és a Corvinusszal?

A nagy budapesti egyetemek összevonása helyett akadémiai kutatóintézetekkel terelné őket közös ernyőszervezetbe az innovációs és technológiai miniszter – írja a hvg.hu.

  • Eduline

A hvg.hu úgy tudja, így nem kell éveket várni, gyakorlatilag egyik napról a másikra kerülhetnek feljebb a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban az eddig a hátsó szekcióban jegyzett intézmények.

A 24.hu egyetemi forrásokra hivatkozva írt arról, hogy újra előkerült a régi terv: a University of London mintájára egyetlen intézménybe vonnák össze a három nagy budapesti egyetemet: az ELTE-t, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet (BME) és a Semmelweis Egyetemet, így láthatóbbá tenni a magyar felsőoktatást a nemzetközi piacon.

A terv a hvg.hu információi szerint másként néz ki: összevonás helyett önálló jogi személyiségként rendelné egymás mellé, egy intézményi ernyő alá az egyetemeket, plusz a tudományterületeikhez passzoló akadémiai kutatóintézeteket.

Az így létrejövő University of Budapestnek anem lenne tagja például az ELTE, hanem a BME és az SE mellett a Budapesti Corvinus Egyetem lenne a harmadik, rajtuk kívül pedig további két, frissen az Eötvös Loránd Kutatóintézet-hálózathoz (ELKH) került akadémiai kutatóintézet: a Sztaki és az Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) lenne tagja a társulásnak.

Ez utóbbi formát még nem ismeri a magyar jog. A változást a hallgatók és az oktatók szinte észre sem vennék, de kutatási projektjeiket már a társulás tagjaként, közösen hajtanák végre, a minősítők pedig ennek megfelelően nem önmagában a BME-t, a Corvinust vagy Semmelweis Egyetemet, hanem a társulást minősítik majd, és az egyes intézmények helyett az szerepel majd a nemzetközi intézményi rangsorban.

A megoldást a hvg.hu-nak azzal indokolták az átalakításra rálátó ITM-es források, hogy „valahogyan ki kellett kényszeríteni”, hogy a kutatóintézetek működjenek együtt az egyetemekkel „szép szóval” ugyanis nem ment, pedig a kormány szerint ez mind az intézmények versenyképessebbé tételéhez, mind a hazai innovációs és kutatásfejlesztési potenciál erősítéséhez elengedhetetlen.

Az innovációs minisztérium hétfő este közölte: nem szerepel a terveik között felsőoktatási intézmények összevonása. Ám a magyar felsőoktatás be kell kapcsolni az európai kutatási és innovációs térbe, amihez elengedhetetlen az együttműködés a hazai és nemzetközi egyetemek között. Jelenleg ennek kidolgozása van folyamatban - írták.

Minisztérium: a kormány nem tervezi egyetemek összevonását

A kormány felsőoktatást érintő tervei megtalálhatók a kormányzati honlapon elérhető felsőoktatási stratégiában, amelyben egyetemi összevonások, intézményi bezárások nem szerepelnek - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) hétfőn.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.