333 ezer hallgató közül 12 ezer egyetemistának, főiskolásnak kellene visszafizetnie képzési költségeinek felét túlfutás miatt, ám egy részük mentesítést kapott.
Nem okoz gondot az államilag támogatott szakokon tanuló hallgatók döntő többségének, hogy teljesítsék az ingyen tanuláshoz szükséges kritériumokat, néhány százaléknyi „túlfutó” azonban már most tartozásról kapott értesítést – írja a Magyar Nemzet.
Ahogy arra már többször felhívtuk a figyelmet, az állami ösztöndíj rendszerének 2012-es bevezetése óta két feltételnek kell megfelelnie annak, aki államilag támogatott formában szeretne tanulni: a képzési idő másfélszerese belül meg kell szereznie a diplomát, majd az azt követő húsz éven belül legalább annyi ideig Magyarországon kell munkát vállalni, ameddig támogatott formában tanult egyetemen, főiskolán.
Félbehagynátok az egyetemet? Egy fontos szabály változik 2020-tól
Hogyan változnak a szabályok, ha a otthagyjátok az egyetemet vagy főiskolát anélkül, hogy abszolutóriumot szereznétek? 2020-tól ezekre kell figyelnetek, ha állami ösztöndíjas képzésen tanultok.
Aki az oklevélszerzési határidőt túllépi, annak a képzési költségek felét vissza kell fizetnie – a lap az Emberi Erőforrások Minisztériumától úgy tudja, 2012 óta összesen 333 ezer hallgató tanult állami ösztöndíjasként, közülük 12 213-nál állapított meg az Oktatási Hivatal visszatérítési kötelezettséget amiatt, hogy az ösztöndíjas nem teljesítette oklevélszerzési kötelezettségét.
Az érintettek egy része kérelemre mentesítést kapott a visszatérítési kötelezettség alól, vagy hazai munkaviszony vállalásával váltotta ki a pénzügyi teljesítést – tette hozzá a szaktárca.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
