333 ezer hallgató közül 12 ezer egyetemistának, főiskolásnak kellene visszafizetnie képzési költségeinek felét túlfutás miatt, ám egy részük mentesítést kapott.
Nem okoz gondot az államilag támogatott szakokon tanuló hallgatók döntő többségének, hogy teljesítsék az ingyen tanuláshoz szükséges kritériumokat, néhány százaléknyi „túlfutó” azonban már most tartozásról kapott értesítést – írja a Magyar Nemzet.
Ahogy arra már többször felhívtuk a figyelmet, az állami ösztöndíj rendszerének 2012-es bevezetése óta két feltételnek kell megfelelnie annak, aki államilag támogatott formában szeretne tanulni: a képzési idő másfélszerese belül meg kell szereznie a diplomát, majd az azt követő húsz éven belül legalább annyi ideig Magyarországon kell munkát vállalni, ameddig támogatott formában tanult egyetemen, főiskolán.
Félbehagynátok az egyetemet? Egy fontos szabály változik 2020-tól
Hogyan változnak a szabályok, ha a otthagyjátok az egyetemet vagy főiskolát anélkül, hogy abszolutóriumot szereznétek? 2020-tól ezekre kell figyelnetek, ha állami ösztöndíjas képzésen tanultok.
Aki az oklevélszerzési határidőt túllépi, annak a képzési költségek felét vissza kell fizetnie – a lap az Emberi Erőforrások Minisztériumától úgy tudja, 2012 óta összesen 333 ezer hallgató tanult állami ösztöndíjasként, közülük 12 213-nál állapított meg az Oktatási Hivatal visszatérítési kötelezettséget amiatt, hogy az ösztöndíjas nem teljesítette oklevélszerzési kötelezettségét.
Az érintettek egy része kérelemre mentesítést kapott a visszatérítési kötelezettség alól, vagy hazai munkaviszony vállalásával váltotta ki a pénzügyi teljesítést – tette hozzá a szaktárca.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
