333 ezer hallgató közül 12 ezer egyetemistának, főiskolásnak kellene visszafizetnie képzési költségeinek felét túlfutás miatt, ám egy részük mentesítést kapott.
Nem okoz gondot az államilag támogatott szakokon tanuló hallgatók döntő többségének, hogy teljesítsék az ingyen tanuláshoz szükséges kritériumokat, néhány százaléknyi „túlfutó” azonban már most tartozásról kapott értesítést – írja a Magyar Nemzet.
Ahogy arra már többször felhívtuk a figyelmet, az állami ösztöndíj rendszerének 2012-es bevezetése óta két feltételnek kell megfelelnie annak, aki államilag támogatott formában szeretne tanulni: a képzési idő másfélszerese belül meg kell szereznie a diplomát, majd az azt követő húsz éven belül legalább annyi ideig Magyarországon kell munkát vállalni, ameddig támogatott formában tanult egyetemen, főiskolán.
Félbehagynátok az egyetemet? Egy fontos szabály változik 2020-tól
Hogyan változnak a szabályok, ha a otthagyjátok az egyetemet vagy főiskolát anélkül, hogy abszolutóriumot szereznétek? 2020-tól ezekre kell figyelnetek, ha állami ösztöndíjas képzésen tanultok.
Aki az oklevélszerzési határidőt túllépi, annak a képzési költségek felét vissza kell fizetnie – a lap az Emberi Erőforrások Minisztériumától úgy tudja, 2012 óta összesen 333 ezer hallgató tanult állami ösztöndíjasként, közülük 12 213-nál állapított meg az Oktatási Hivatal visszatérítési kötelezettséget amiatt, hogy az ösztöndíjas nem teljesítette oklevélszerzési kötelezettségét.
Az érintettek egy része kérelemre mentesítést kapott a visszatérítési kötelezettség alól, vagy hazai munkaviszony vállalásával váltotta ki a pénzügyi teljesítést – tette hozzá a szaktárca.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
