Egyetemi beiratkozás: ezeket a dokumentumokat semmiképp ne hagyjátok otthon

Már nyilvánosak az egyetemi, főiskolai beiratkozások időpontjai, helyszínei. Mutatjuk, hogy melyek azok a dokumentumok, amelyeket mindenképpen magatokkal kell vinnetek ahhoz, hogy sikeresen be tudjatok iratkozni.

  • Eduline

Egyetemenként eltérő lehet, hogy pontosan milyen papírokat, okmányokat várnak tőletek a beiratkozások idején - ezeknek pontosan az intézmények honlapjain tudtok utánanézni, de mutatjuk, hogy melyek azok a dokumentumokat, amelyek biztos, hogy kelleni fognak, így akár biztosra is mehettek, és megelőzhetitek az "otthon hagytam" szituációkat.

Beiratkozási lap

Mindenképpen kelleni fog a Neptunból kinyomtatható beiratkozási lap (egyes egyetemeken több példányban is). Ezen felül, ha például önköltséges képzésen fogtok tanulni, akkor (ha van) a képzési szerződésre is szükségetek lesz. Valamint a felvételi döntésről szóló határozat sem árt, ha nálatok lesz.

Személyi iratok

Szükség lesz mindenre, ami általában a tárcátokban megtalálható: személyi igazolvány, lakcímkártya, adókártya, TAJ-kártya. Ezen kívül a bankszámlaszámotok is kelleni fog - ehhez kapcsolódva pedig nem árt, ha elviszitek a saját névre szóló lakossági folyószámla igazolását is. Vannak egyetemek, ahová külön igazolványképet is kell leadni, ezért jó, ha azt is tartotok magatoknál - de ha mégsem lenne, egy közeli aluljáróban (budapesti előnyben) könnyedén pótolhatjátok, ha tényleg szükség lenne rá.

Bizonyítványok

Érettségi bizonyítvány, nyelvvizsga, vagy éppen OKJ-s bizonyítvány és akár már meglévő diploma (ha beszámított a felvételi pontszámításnál) - ezekre a dokumentumokra is szükségetek lesz a beiratkozásnál.

Fontos időpontok, amelyeket minden gólyának tudnia kell

A sikeres felvételi után a következő lépés (természetesen a gólyatáborok után) a beiratkozás. Mutatjuk, hogy az egyetemen mikor lesznek a beiratkozások - ebben a cikkben néhány fővárosi egyetem infóit találjátok meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.