A határon túli magyarok is igénybe vehetik a Diákhitel 1-et

A határon túli magyarok is igénybe vehetik a szabadfelhasználású Diákhitel 1-et - közölte a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója kedden a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

  • Eduline

Magyar Péter azt mondta, több mint húszezer magyar diák tanul erdélyi egyetemen, viszont csak pár tucat veszi igénybe a hitelt. Az igényléshez magyarra fordított hallgatói jogviszony és magyar bankszámla szükséges - ismertette.

Kiemelte, a cél az, hogy Magyarországon és az egész Kárpát-medencében ne legyen olyan fiatal, aki azért nem tud felsőoktatási tanulmányokat folytatni, mert a családi vagy egyéb körülmények nem teszik azt lehetővé.

Egyetemisták, figyelem! Így változnak a diákhitel szabályai

Többek között ősztől jön az új nyelvtanulási hitel, a Diákhitel3, illetve csökkent a Diákhitel1 kamata. Mutatjuk, hogy milyen fontos változások léptek életbe a diákhitellel kapcsolatban.

Emlékeztetett, az 1,99 százalékos kamatú Diákhitel 1 keretében havi maximum hetvenezer forintot lehet igényelni, egy félévben legfeljebb öt hónapra. A képzési díjakra felvehető Diákhitel 2 kamatmentes, ezzel az önköltséges képzésben résztvevő hallgatók húsz százaléka él.

Mindkét hitel igényléséhez érvényes hallgatói jogviszony szükséges, visszafizetését a diploma megszerzése után négy hónappal kell elkezdeni, de bármikor ingyenesen előtörleszthetők - mondta, hozzátéve, a diákoknak nem okoz problémát a hitel visszafizetése.

Magyar Péter kitért arra is, az nyelvtanulási hitelt október 1-jétől lehet igénybe venni. Ennek keretében egyszeri 500 ezer forintot lehet igényelni, amelyet öt év alatt kell visszafizetni. Sikeres nyelvvizsga esetén az induló 1,99 százalékos kamat nulla százalékossá válik.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.