Újabb felsőoktatási rangsor: négy magyar egyetem a THE listáján

Négy magyar egyetem került fel a Times Higher Education (THE) Europe Teaching Rankings 2019-es listájára – olvasható a Szent István Egyetem közleményében.

  • Eduline

„A Times Higher Education Europe Teaching Rankings 2019-es listáján a Szent István Egyetemet 126-150. közötti helyre rangsorolták, ami kiváló teljesítmény, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a tavalyi felmérés során a 200-as besorolásban nem kapott helyet egyetlen magyar egyetem sem. A legjobb három – nem meglepő módon – a University of Oxford (UK),  a University of Cambridge (UK), illetve a University of Navarra (SP). A magyar felsőoktatási intézmények közül a Szent István Egyetem mellett a Semmelweis Egyetem 41. helyen, az ELTE és a Debreceni Egyetem 151-200. helyen került be a rangsorba” – olvasható a közleményben.

A Europe Teaching Ranking egyetemi rangsor két legfontosabb alappillérét az intézményi statisztikák és a hallgatók egységes angol nyelvű kérdőíven adott értékelése jelentette, melyben 1-től 10-ig terjedő skálán kellett értékelniük az egyetemi oktatás és az intézményben nyújtott szolgáltatások színvonalát.

Hozzáteszik: a kérdőív kitért például arra, hogy a hallgatóknak mennyire van lehetőségük kapcsolatba lépni oktatóikkal a tanórákon kívül, hogy milyennek találják az előadótermek, könyvtárak és laboratóriumok minőségét és hozzáférhetőségét, hogy az egyetem a beszéd- és íráskészség, valamint a kritikus gondolkodás fejlesztésével mennyire készít fel őket a munkaerőpiacon való helytállásra, illetve hogy családtagjaiknak és ismerőseiknek mennyiben ajánlanák az egyetem képzéseit. A statisztikai adatok közül figyelembe vették - többek között - az egyetemi dolgozók, oktatók és a hallgatók arányát, a nők és férfiak arányát a hallgatók és a munkatársak között, az egy főre jutó publikációk arányát, valamint az egyetemen folyó tehetséggondozás színvonalát is.

Itt a legfrissebb egyetemi rangsor: hat magyar került a világ ezer legjobb felsőoktatási intézménye közé

Hat magyar egyetem került fel a Quacquarelli Symonds (QS) 2020-as összesített világrangsorára: a magyar felsőoktatási intézmények közül a legjobb eredményt a Szegedi Tudományegyetem érte el, amelyet az 501-510. helyre soroltak a lista készítői. A rangsor élén alig-alig van mozgás az elmúlt évekhez képest: a világ legjobb egyetemének továbbra is Massachusetts Intitute of Technologyt, vagyis az MIT-t tartják a QS szakemberei.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.