Állami ösztöndíjas képzést választottatok? Ezek a szabályok rátok is vonatkoznak

Akár egyetemisták vagytok, akár felvételizők, ha állami ösztöndíjas képzést választottatok, ezek a szabályok rátok is vonatkoznak. Hány félévet tanulhattok ösztöndíjasként, mikor veszíthetitek el az állami ösztöndíjas helyeteket? Fontos kérdésekre válaszolunk.

  • Eduline

Hány félévet tanulhattok ösztöndíjasként?

A felsőoktatási törvény értelmében összesen tizenkét féléven át tanulhattok magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben. Ebbe beleszámígt a felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben töltött idő is - írja a Felvi tájékoztatója.

Több félévet nem is járhatok államilag támogatott képzésre vagy vannak kivételek?

Vann kivételek mégpedig, osztatlan képzés esetén, ha a képzési idő meghaladja a tíz félévet, a támogatási idő legfeljebb tizennégy félév (pl. általános orvos képzésben 14 félév). Kivételt képeznek a fogyatékossággal élő hallgatók is, az ő támogatási idejüket az egyetem vagy főiskola legfeljebb négy félévvel megnövelheti. A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb 8 félév lehet, és nem számít bele a főszabály szerinti tizenkét félévbe.

Félbehagynátok az egyetemet? Egy fontos szabály változik 2020-tól

Hogyan változnak a szabályok, ha a otthagyjátok az egyetemet vagy főiskolát anélkül, hogy abszolutóriumot szereznétek? 2020-tól ezekre kell figyelnetek, ha állami ösztöndíjas képzésen tanultok.

Mi számít bele és mi nem számít az ösztöndíjas félévekbe?

Alapvetően a támogatási időbe beleszámít a megkezdett és aktívan folyó félév akkor is, ha nem fejezitek be a félévet (kivéve, ha betegség vagy szülés miatt nem tudjátok befejezni). Ha valaki párhuzamosan több képzést folytat, félévente minden képzésén elhasznál egy-egy félévet a támogatási idejéből.

Viszont nem számít bele az a félév, amit a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzésében közszolgálati ösztöndíjas hallgatóként, valamint önköltség fizetésére nem kötelezett, hivatásos, szerződéses vagy tisztjelölti jogviszonyban álló hallgatóként teljesítetek.

Mikor veszíthetem el az ösztöndíjas helyemet?

Amennyiben állami ösztöndíjjal támogatott hallgatókénz nem feleltek meg az alábbi feltételeknek, tanév végén köteles önköltséges képzési formába kerülhettek át:

  • az utolsó két (aktív) félévének átlagában nem szerztetek legalább 18 kreditet,
  • nem értétek el az intézmény szervezeti és működési szabályzatában – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – megállapított tanulmányi átlagot,
  • az állami ösztöndíjjal támogatott képzés feltételeinek vállalásáról szóló nyilatkozatotokat visszavonjátok, vagy kimerítettétek a rendelkezésre álló támogatási időt.

Természetesen ellenkező irányú átsorolásra is van: a felsőoktatási intézmények a megüresedett állami ösztöndíjjal támogatott helyekre a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanulmányokat folytató önköltséges hallgatókat a tanulmányi teljesítményük alapján rangsorolva átsorolja.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.