Akár egyetemisták vagytok, akár felvételizők, ha állami ösztöndíjas képzést választottatok, ezek a szabályok rátok is vonatkoznak. Hány félévet tanulhattok ösztöndíjasként, mikor veszíthetitek el az állami ösztöndíjas helyeteket? Fontos kérdésekre válaszolunk.
Hány félévet tanulhattok ösztöndíjasként?
A felsőoktatási törvény értelmében összesen tizenkét féléven át tanulhattok magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben. Ebbe beleszámígt a felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben töltött idő is - írja a Felvi tájékoztatója.
Több félévet nem is járhatok államilag támogatott képzésre vagy vannak kivételek?
Vann kivételek mégpedig, osztatlan képzés esetén, ha a képzési idő meghaladja a tíz félévet, a támogatási idő legfeljebb tizennégy félév (pl. általános orvos képzésben 14 félév). Kivételt képeznek a fogyatékossággal élő hallgatók is, az ő támogatási idejüket az egyetem vagy főiskola legfeljebb négy félévvel megnövelheti. A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb 8 félév lehet, és nem számít bele a főszabály szerinti tizenkét félévbe.
Félbehagynátok az egyetemet? Egy fontos szabály változik 2020-tól
Hogyan változnak a szabályok, ha a otthagyjátok az egyetemet vagy főiskolát anélkül, hogy abszolutóriumot szereznétek? 2020-tól ezekre kell figyelnetek, ha állami ösztöndíjas képzésen tanultok.
Mi számít bele és mi nem számít az ösztöndíjas félévekbe?
Alapvetően a támogatási időbe beleszámít a megkezdett és aktívan folyó félév akkor is, ha nem fejezitek be a félévet (kivéve, ha betegség vagy szülés miatt nem tudjátok befejezni). Ha valaki párhuzamosan több képzést folytat, félévente minden képzésén elhasznál egy-egy félévet a támogatási idejéből.
Viszont nem számít bele az a félév, amit a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzésében közszolgálati ösztöndíjas hallgatóként, valamint önköltség fizetésére nem kötelezett, hivatásos, szerződéses vagy tisztjelölti jogviszonyban álló hallgatóként teljesítetek.
Mikor veszíthetem el az ösztöndíjas helyemet?
Amennyiben állami ösztöndíjjal támogatott hallgatókénz nem feleltek meg az alábbi feltételeknek, tanév végén köteles önköltséges képzési formába kerülhettek át:
Természetesen ellenkező irányú átsorolásra is van: a felsőoktatási intézmények a megüresedett állami ösztöndíjjal támogatott helyekre a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanulmányokat folytató önköltséges hallgatókat a tanulmányi teljesítményük alapján rangsorolva átsorolja.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
