Állami ösztöndíjas képzést választottatok? Ezek a szabályok rátok is vonatkoznak

Akár egyetemisták vagytok, akár felvételizők, ha állami ösztöndíjas képzést választottatok, ezek a szabályok rátok is vonatkoznak. Hány félévet tanulhattok ösztöndíjasként, mikor veszíthetitek el az állami ösztöndíjas helyeteket? Fontos kérdésekre válaszolunk.

  • Eduline

Hány félévet tanulhattok ösztöndíjasként?

A felsőoktatási törvény értelmében összesen tizenkét féléven át tanulhattok magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben. Ebbe beleszámígt a felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben töltött idő is - írja a Felvi tájékoztatója.

Több félévet nem is járhatok államilag támogatott képzésre vagy vannak kivételek?

Vann kivételek mégpedig, osztatlan képzés esetén, ha a képzési idő meghaladja a tíz félévet, a támogatási idő legfeljebb tizennégy félév (pl. általános orvos képzésben 14 félév). Kivételt képeznek a fogyatékossággal élő hallgatók is, az ő támogatási idejüket az egyetem vagy főiskola legfeljebb négy félévvel megnövelheti. A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb 8 félév lehet, és nem számít bele a főszabály szerinti tizenkét félévbe.

Félbehagynátok az egyetemet? Egy fontos szabály változik 2020-tól

Hogyan változnak a szabályok, ha a otthagyjátok az egyetemet vagy főiskolát anélkül, hogy abszolutóriumot szereznétek? 2020-tól ezekre kell figyelnetek, ha állami ösztöndíjas képzésen tanultok.

Mi számít bele és mi nem számít az ösztöndíjas félévekbe?

Alapvetően a támogatási időbe beleszámít a megkezdett és aktívan folyó félév akkor is, ha nem fejezitek be a félévet (kivéve, ha betegség vagy szülés miatt nem tudjátok befejezni). Ha valaki párhuzamosan több képzést folytat, félévente minden képzésén elhasznál egy-egy félévet a támogatási idejéből.

Viszont nem számít bele az a félév, amit a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzésében közszolgálati ösztöndíjas hallgatóként, valamint önköltség fizetésére nem kötelezett, hivatásos, szerződéses vagy tisztjelölti jogviszonyban álló hallgatóként teljesítetek.

Mikor veszíthetem el az ösztöndíjas helyemet?

Amennyiben állami ösztöndíjjal támogatott hallgatókénz nem feleltek meg az alábbi feltételeknek, tanév végén köteles önköltséges képzési formába kerülhettek át:

  • az utolsó két (aktív) félévének átlagában nem szerztetek legalább 18 kreditet,
  • nem értétek el az intézmény szervezeti és működési szabályzatában – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – megállapított tanulmányi átlagot,
  • az állami ösztöndíjjal támogatott képzés feltételeinek vállalásáról szóló nyilatkozatotokat visszavonjátok, vagy kimerítettétek a rendelkezésre álló támogatási időt.

Természetesen ellenkező irányú átsorolásra is van: a felsőoktatási intézmények a megüresedett állami ösztöndíjjal támogatott helyekre a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanulmányokat folytató önköltséges hallgatókat a tanulmányi teljesítményük alapján rangsorolva átsorolja.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.