Átalakul a Corvinus: mindenki ugyanazt a munkakört látja el, amit eddig

Az új munkaszerződések csak azokban a pontokban térnek el a korábbiaktól, ahol a munka törvénykönyve is eltér a közalkalmazottakra vonatkozó szabályoktól – mondta a Magyar Hírlapnak Pavlik Lívia, a Budapesti Corvinus Egyetem kancellárja, aki úgy véli, az oktatás és a kutatás zavartalanul folyt az átalakuló intézményben.

  • Eduline

A kancellár az egyetem július 1-jei fenntartóváltásának oktatókat érintő hatásairól azt mondta a lapnak, mindenki ugyanazt a munkakört fogja ellátni, amit eddig, változatlan jövedelem mellett.

Hozzátette: az egyetem álláspontja, hogy a szabadságok számát, az elvárásokat, a teljesítményt és a jövedelmi viszonyokat együtt kell kezelni. Ezek átfogó áttekintése előtt több stratégiai döntés meghozatala szükséges, az immáron fenntartói jogokat gyakorló kuratóriumi tagokkal együtt – olvasható a cikkben.

Megvan, ki lesz a Corvinus elnöke

Amerikai mintára létrejön az egyetem elnöke tisztség a Budapesti Corvinus Egyetemen, a tisztséget Anthony Radev, a McKinsey & Company korábbi igazgatója tölti be - jelentette be Hernádi Zsolt, a Maecanas Universitatis Corvini Alapítvány elnöke, a Mol elnök-vezérigazgatója csütörtökön a Corvinuson tartott munkatársi értekezleten.

Pavlik Lívia azt mondta, az egyetemi munkavállalás olyan jogviszonyokkal összeférhető, amelyek nem igényelnek annyi időt és energiát, hogy azok az egyetemi munka rovására menjenek. Ez a szabályozás érdemben nem különbözik a korábbitól, a munkatársaknak korábban is le kellett adniuk egy összeférhetetlenségi nyilatkozatot.

Az egyetemen évek óta működik teljesítményértékelésen alapuló bérezési rendszer, amelynek megújuló formája hasonló módon a kiemelkedő teljesítményeket kívánja a jövedelmi viszonyokban meghatározó elemmé tenni – mondta a kancellár.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.