Október 1-től lehet igényelni a nyelvtanulási diákhitelt

Átlagosan hét év alatt fizetik vissza a diákhitelt a volt hallgatók – mondta a Magyar Hírlapnak Magyar Péter, a Diákhitel Központ új vezérigazgatója.

  • Eduline

Október 1-jétől lehet igényelni az új nyelvtanulási hitelt, a Diákhitel3-at. „Több tízezer olyan diák van, aki eljutott az abszolutóriumig, de az előírt számú nyelvvizsga hiányában nem tud diplomát szerezni. Ez a termék nekik segíthet elsősorban, ugyanakkor a még hallgatói jogviszonnyal rendelkező diákok is igénybe vehetik majd a maximum ötszázezer forintos hitelt” – mondta a lapnak.

Kiemelte: a végzett hallgatók nagyon jó adósok, egy százalék körül van a bedőlt hitelek aránya, a diákhitelesek átlagosan hét év alatt fizetik vissza a felvett kölcsönt, Magyar Péter úgy látja, ez összefügg az alacsony kamatokkal és a rugalmas feltételekkel.

Ősztől indul a nyelvi diákhitel: kik vehetik majd fel az 500 ezer forintos támogatást?

A 2019/2020-as tanév októberétől kifejezetten a nyelvtanulásra is lehet majd diákhitelt felvenni? De kik jogosultak erre a támogatásra, és mekkora összeget lehet felvenni? Összeszedtük a legfontosabb infókat.

A 2018. január 1. után született második gyermek esetén az édesanyáknak elengedik a hiteltartozásuk felét, a harmadik gyermek megszületése után pedig a teljes hitelt, a várandósság kilencvenedik napjától pedig kérhetik a törlesztés felfüggesztését, illetve kamatmentessé válik a hitelük. Tavaly már több mint ezer olyan diákhitel volt, amelynek a felét, illetve hétszáz, amelynek a teljes összegét el tudták engedni a második és harmadik gyerek születését követően.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.