Állami ösztöndíjas képzésen tanultok? Ennyi félévetek van a diplomaszerzésre

Ha állami ösztöndíjas képzésen tanultok, ne feledjétek, hogy oklevélszerzési kötelezettségetek van, méghozzá határidőre. De pontosan hány félévetek van a diplomaszerzésre? Fontos kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Az állami ösztöndíjas hallgatónak az adott szak képzési és kimeneti követelményében meghatározott képzési idő másfélszeresén belül kiállított oklevéllel kell rendelkeznie, vagyis ehhez egy 6 féléves képzési idejű szak esetében legfeljebb 9 félév áll rendelkezésre - írja a Felvi.

A képzési idő szakonként eltérő, így amennyiben ennek másfélszerese tört szám, felfelé kell kerekíteni. Fontos, hogy a rendelkezésre álló időt a tanulmányok szüneteltetése – a szünetelő félévek számával – automatikusan kitolja, beleszámítanak azonban az önköltséges finanszírozású félévek.

Félbehagynátok az egyetemet? Egy fontos szabály változik 2020-tól

Hogyan változnak a szabályok, ha a otthagyjátok az egyetemet vagy főiskolát anélkül, hogy abszolutóriumot szereznétek? 2020-tól ezekre kell figyelnetek, ha állami ösztöndíjas képzésen tanultok.

Felfüggeszthetitek az oklevélszerzési határidőt

Az oklevélszerzési határidő – a hallgató Oktatási Hivatalhoz benyújtott kérelmére, legfeljebb kettő alkalommal, összesen legfeljebb kettő év időtartamra – felfüggeszthető, vagyis a határidő a felfüggesztett félévek számával kitolódik.

Azonban ezt a felfüggesztést jelenleg csak két jogcímen – külföldi egyetemi  tanulmányokra vagy nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése érdekében – kaphattok. Ne feledjétek, az adott képzésben igénybe vehető állami ösztöndíjas félévek száma (képzési idő + 2 félév) és az oklevélszerzési kötelezettség határideje nem biztos, hogy egybeesik.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.