Állami ösztöndíjas képzésen tanultok? Ennyi félévetek van a diplomaszerzésre

Ha állami ösztöndíjas képzésen tanultok, ne feledjétek, hogy oklevélszerzési kötelezettségetek van, méghozzá határidőre. De pontosan hány félévetek van a diplomaszerzésre? Fontos kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Az állami ösztöndíjas hallgatónak az adott szak képzési és kimeneti követelményében meghatározott képzési idő másfélszeresén belül kiállított oklevéllel kell rendelkeznie, vagyis ehhez egy 6 féléves képzési idejű szak esetében legfeljebb 9 félév áll rendelkezésre - írja a Felvi.

A képzési idő szakonként eltérő, így amennyiben ennek másfélszerese tört szám, felfelé kell kerekíteni. Fontos, hogy a rendelkezésre álló időt a tanulmányok szüneteltetése – a szünetelő félévek számával – automatikusan kitolja, beleszámítanak azonban az önköltséges finanszírozású félévek.

Félbehagynátok az egyetemet? Egy fontos szabály változik 2020-tól

Hogyan változnak a szabályok, ha a otthagyjátok az egyetemet vagy főiskolát anélkül, hogy abszolutóriumot szereznétek? 2020-tól ezekre kell figyelnetek, ha állami ösztöndíjas képzésen tanultok.

Felfüggeszthetitek az oklevélszerzési határidőt

Az oklevélszerzési határidő – a hallgató Oktatási Hivatalhoz benyújtott kérelmére, legfeljebb kettő alkalommal, összesen legfeljebb kettő év időtartamra – felfüggeszthető, vagyis a határidő a felfüggesztett félévek számával kitolódik.

Azonban ezt a felfüggesztést jelenleg csak két jogcímen – külföldi egyetemi  tanulmányokra vagy nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése érdekében – kaphattok. Ne feledjétek, az adott képzésben igénybe vehető állami ösztöndíjas félévek száma (képzési idő + 2 félév) és az oklevélszerzési kötelezettség határideje nem biztos, hogy egybeesik.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.