Három ázsiai egyetem is szerepel a Quacquarelli Symonds (QS) 2020-as összesített világrangsorának első húsz helyezettje között, de a lista élén továbbra is túlnyomóan amerikai felsőoktatási intézmények állnak. A világ legjobb egyetemének még mindig a Massachusetts Intitute of Technologyt tartják a rangsor összeállítói.
A QS-rangsor készítői több szempontot is figyelembe vesznek a lista elkészítésekor – így például az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakoriságát, az intézmény megítélését a tudományos szférában, valamint a nemzetközi hallgatók és oktatók arányát.
Amerikai egyetemek az élvonalban
A legfrissebb lista élén – a korábbi évekhez hasonlóan – a Massachusetts Intitute of Technology (MIT) áll, a Stanford és a Harvard Egyetem dobogós helyet szerzett. A top tízben végzett az Oxford és a California Institute of Technology (CalTech), az ETH Zurich, a Cambdridge, az UCL, az Imperial College London és az University of Chicago.
A magyar egyetemek helyezéséről itt olvashattok:
Itt a legfrissebb egyetemi rangsor: hat magyar került a világ ezer legjobb felsőoktatási intézménye közé
Hat magyar egyetem került fel a Quacquarelli Symonds (QS) 2020-as összesített világrangsorára: a magyar felsőoktatási intézmények közül a legjobb eredményt a Szegedi Tudományegyetem érte el, amelyet az 501-510. helyre soroltak a lista készítői. A rangsor élén alig-alig van mozgás az elmúlt évekhez képest: a világ legjobb egyetemének továbbra is Massachusetts Intitute of Technologyt, vagyis az MIT-t tartják a QS szakemberei.
A tizenegyedik helyen holtverseny alakult ki két ázsiai egyetem – a Nanyang Technological University és a National University of Singapore – között. Őket követi a Princeton, a Cornell és az University of Pennsylvania. A tizenhatodik helyen ismét egy ázsiai felsőoktatási intézmény – a Tsinghua University – áll, ezzel megelőzve a Yale-t. A tizennyolcadik helyre – szintén holtversenyben – a Columbia University és a svájci EPFL került. A 2020-as QS-listát huszadik helyen a skóciai The University of Edinburgh zárja.
Csupán kisebb átrendeződések történtek tavaly óta
A rangsor első tíz helyére nem került fel újabb egyetem, csak kisebb átrendeződések voltak – például tavalyhoz képest felcserélődött az Oxford és a California Institute of Technology (CalTech) közötti sorrend, valamint az ETH Zurich és a Cambdridge is helyet cserélt. Az UCL idén két helyet előrébb lépett – tavaly még a tizedik, idén már a nyolcadik helyen végzett. A dobogósok között egyáltalán nem történt változás.
Bár tavaly a huszadik helyen zárt az University of Michigan, idén épp lecsúszott a top húszról. Helyette a svájci EPFL került fel a listára – tavaly az összesített pontjuk a huszonkettedik helyre volt elég, de idén feltornázták magukat a tizennyolcadik helyig.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
