Három ázsiai egyetem is szerepel a Quacquarelli Symonds (QS) 2020-as összesített világrangsorának első húsz helyezettje között, de a lista élén továbbra is túlnyomóan amerikai felsőoktatási intézmények állnak. A világ legjobb egyetemének még mindig a Massachusetts Intitute of Technologyt tartják a rangsor összeállítói.
A QS-rangsor készítői több szempontot is figyelembe vesznek a lista elkészítésekor – így például az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakoriságát, az intézmény megítélését a tudományos szférában, valamint a nemzetközi hallgatók és oktatók arányát.
Amerikai egyetemek az élvonalban
A legfrissebb lista élén – a korábbi évekhez hasonlóan – a Massachusetts Intitute of Technology (MIT) áll, a Stanford és a Harvard Egyetem dobogós helyet szerzett. A top tízben végzett az Oxford és a California Institute of Technology (CalTech), az ETH Zurich, a Cambdridge, az UCL, az Imperial College London és az University of Chicago.
A magyar egyetemek helyezéséről itt olvashattok:
Itt a legfrissebb egyetemi rangsor: hat magyar került a világ ezer legjobb felsőoktatási intézménye közé
Hat magyar egyetem került fel a Quacquarelli Symonds (QS) 2020-as összesített világrangsorára: a magyar felsőoktatási intézmények közül a legjobb eredményt a Szegedi Tudományegyetem érte el, amelyet az 501-510. helyre soroltak a lista készítői. A rangsor élén alig-alig van mozgás az elmúlt évekhez képest: a világ legjobb egyetemének továbbra is Massachusetts Intitute of Technologyt, vagyis az MIT-t tartják a QS szakemberei.
A tizenegyedik helyen holtverseny alakult ki két ázsiai egyetem – a Nanyang Technological University és a National University of Singapore – között. Őket követi a Princeton, a Cornell és az University of Pennsylvania. A tizenhatodik helyen ismét egy ázsiai felsőoktatási intézmény – a Tsinghua University – áll, ezzel megelőzve a Yale-t. A tizennyolcadik helyre – szintén holtversenyben – a Columbia University és a svájci EPFL került. A 2020-as QS-listát huszadik helyen a skóciai The University of Edinburgh zárja.
Csupán kisebb átrendeződések történtek tavaly óta
A rangsor első tíz helyére nem került fel újabb egyetem, csak kisebb átrendeződések voltak – például tavalyhoz képest felcserélődött az Oxford és a California Institute of Technology (CalTech) közötti sorrend, valamint az ETH Zurich és a Cambdridge is helyet cserélt. Az UCL idén két helyet előrébb lépett – tavaly még a tizedik, idén már a nyolcadik helyen végzett. A dobogósok között egyáltalán nem történt változás.
Bár tavaly a huszadik helyen zárt az University of Michigan, idén épp lecsúszott a top húszról. Helyette a svájci EPFL került fel a listára – tavaly az összesített pontjuk a huszonkettedik helyre volt elég, de idén feltornázták magukat a tizennyolcadik helyig.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
