„Nem lenne jó megoldás így rövidíteni a képzési időt, és ezzel csökkenteni az óvadapedagógus-hiányt” – mondta az Eduline-nak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának vezetője. Szakmai szervezetekhez az elmúlt hetekben olyan információk jutottak el, amelyek szerint kormányzati oldalán felmerült a középfokú óvodapedagógiai képzés visszaállítása.
„Megdöbbenve hallottuk nem hivatalos forrásokból, hogy kormányzati oldalon felmerült a középfokú óvodapedagógus képzés visszaállítása, és szóba került az óvodapedagógus, illetve a csecsemő- és kisgyermeknevelői BA szak megszüntetése is” – írta múlt heti állásfoglalásában a Civil Közoktatási Platform. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezetéhez (PSZ) is eljutottak hasonló hírek – a PDSZ Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkárt vonta kérdőre, aki azt válaszolta, ő is hallott már arról, hogy ez a hír terjedt el, „ilyen döntés azonban nem született”.
„Nem lenne jó megoldás”
„Elutasítjuk ezt a tervet. Hivatalosan még sehol nem hangzott el a tervezet, de nem is szeretnénk, hogy elhangozzon” – mondta az Eduline-nak Verba Attiláné, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnöke. „Nem lenne jó megoldás így rövidíteni a képzési időt, és ezzel csökkenteni az óvadapedagógus-hiányt” – tette hozzá.
A PSZ tavaszi országos óvodapedagógiai konferenciáján is elhangzott, hogy még egy 21-22 éves friss diplomásnak is évekbe telhet, mire felveszi a ritmust, és minden feladatot megfelelően el tud látni az óvodában – emelte ki az elnök. „Így ez a képzés általános iskola után kezdődne, és 18-19 évesen kerülnének oda a végzettek az óvodákba. Természetesen mindig vannak kivételek, de alapvetően nem alkalmas egy ilyen fiatal ember arra, hogy gyerekeket neveljen” – hangúlyozta Verba Attiláné.
Óvodapedagógusok képzése: fontos kérdést tett fel a minisztériumnak a PDSZ
Tényleg azt tervezi az oktatásirányítás, hogy a csecsemő- és kisgyermeknevelők, valamint az óvodapedagógusok képzését középfokra állítják vissza? Ezt kérdezte Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkártól a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A helyettes államtitkár azt válaszolta: ilyen döntés nem született.
„Súlyos minőségromlás”
„A magyar kisgyermeknevelés európai és világhírű, melynek több, szerteágazó oka van. Ezek közül az egyik a főiskolai végzettséghez kötött munkavégzés. Tudományos, sokirányú szakmai ismereteket, melyek elemi feltételei a gyermekek igényeinek és szükségleteinek (például: táplálkozás, sajátos igények korai jeleinek felismerése, személyre szabott prevenciós/fejlesztő foglalkozások stb.) megfelelő sokrétű, komplex és felelős gondoskodásnak, csak felsőfokú végzettséggel lehet szerezni” – írta állásfoglalásában a Civil Közoktatási Platform.
Hozzátették: az óvodapedagógus-képzés történetében hosszú ideig volt középfokú szinten a képzés, de 1959 óta – elsőnek Európában – felsőfokon folyik a képzés. „Igaz, hogy a magyar óvodahálózat dinamikus fejlődésének időszakában (1970-es és 80-as években) a régi szakközépiskolai rendszer átmenetileg besegített az óvodapedagógus-hiány enyhítésében, de ez ideiglenes megoldás volt. Óriási hiba lenne az óvodapedagógus-hiányt, az idegennyelv-oktatás deficites állapotát ismét ezen az úton kezelni, mivel következményeit tekintve a súlyos minőségromlás a konkrét ellátásban járna vállalhatatlan kockázatokkal” – írták.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
