Több egyetemet új rektor vezet, máshol maradt a régi vezetés

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Károli Gáspár Református Egyetemen, a Kaposvári Egyetemen és az Óbudai Egyetemen is új rektor kerül vezető pozícióba. Máshol régi-új rektor folytatja a munkát.

  • Eduline

A rektori kinevezésekről szóló köztársasági elnöki határozatok pénteken jelentek meg a Magyar Közlönyben.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2019. szeptember elsejétől 2023. augusztus 31-ig Kuminetz Géza György egyetemi tanár – korábban a Liturgika és Lelkipásztorkodástan Tanszék vezetője – fogja ellátni a rektori feladatokat.

Az Óbudai Egyetemen Kovács Levente Adalbert – korábbi oktatási rektorhelyettes – veszi át a rektori feladatokat. A megbízása 2019. július 15. és 2024. július 14. közötti időszakra vonatkozik.

A Károli Gáspár Református Egyetemen szintén egy korábbi rektorhelyettest, Zsengellér József Gyula egyetemi tanárt helyezték rektori pozícióba. A rektori feladatok ellátására 2019. szeptember elsejétől 2024. augusztus 31. napjáig terjedő időtartamra nevezték ki.

A Kaposvári Egyetemen Kovács Melinda lesz a rektor 2019. július elsejétől.

Régi-új rektorok

A Testnevelési Egyetemen Mocsai Lajos egyetemi tanár marad a rektor, aki 2014. december 17-től vezeti az egyetemet. A határozatból kiderül, hogy a megbízása 2024. március 9-ig szól.

2019. július elsejétől is Heidrich Balázs egyetemi tanár marad a Budapesti Gazdasági Egyetem rektora. A megbízása 2024. június 30-ig tart.

Az Evangélikus Hittudományi Egyetemen 2019. augusztus elsejétől Csepregi Zoltánt nevezték ki a felsőoktatási intézmény rektorának. Csepregi Zoltán 2018 óta vezeti az egyetemet, a megbízatás 2023. július 31-ig szól. 

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen 2019. augusztus elseje és 2024. július 31. között Fülöp József fogja ellátni a rektori feladatokat. Fülöp József 2014 óta a felsőoktatási intézmény rektora.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.