Több egyetemet új rektor vezet, máshol maradt a régi vezetés

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Károli Gáspár Református Egyetemen, a Kaposvári Egyetemen és az Óbudai Egyetemen is új rektor kerül vezető pozícióba. Máshol régi-új rektor folytatja a munkát.

  • Eduline

A rektori kinevezésekről szóló köztársasági elnöki határozatok pénteken jelentek meg a Magyar Közlönyben.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2019. szeptember elsejétől 2023. augusztus 31-ig Kuminetz Géza György egyetemi tanár – korábban a Liturgika és Lelkipásztorkodástan Tanszék vezetője – fogja ellátni a rektori feladatokat.

Az Óbudai Egyetemen Kovács Levente Adalbert – korábbi oktatási rektorhelyettes – veszi át a rektori feladatokat. A megbízása 2019. július 15. és 2024. július 14. közötti időszakra vonatkozik.

A Károli Gáspár Református Egyetemen szintén egy korábbi rektorhelyettest, Zsengellér József Gyula egyetemi tanárt helyezték rektori pozícióba. A rektori feladatok ellátására 2019. szeptember elsejétől 2024. augusztus 31. napjáig terjedő időtartamra nevezték ki.

A Kaposvári Egyetemen Kovács Melinda lesz a rektor 2019. július elsejétől.

Régi-új rektorok

A Testnevelési Egyetemen Mocsai Lajos egyetemi tanár marad a rektor, aki 2014. december 17-től vezeti az egyetemet. A határozatból kiderül, hogy a megbízása 2024. március 9-ig szól.

2019. július elsejétől is Heidrich Balázs egyetemi tanár marad a Budapesti Gazdasági Egyetem rektora. A megbízása 2024. június 30-ig tart.

Az Evangélikus Hittudományi Egyetemen 2019. augusztus elsejétől Csepregi Zoltánt nevezték ki a felsőoktatási intézmény rektorának. Csepregi Zoltán 2018 óta vezeti az egyetemet, a megbízatás 2023. július 31-ig szól. 

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen 2019. augusztus elseje és 2024. július 31. között Fülöp József fogja ellátni a rektori feladatokat. Fülöp József 2014 óta a felsőoktatási intézmény rektora.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.