Atomerőmű-üzemeltetési szakmérnöki képzés indul hat egyetemen

Paks II. Akadémia elnevezéssel két féléves atomerőmű-üzemeltetési szakmérnöki képzés indul ősztől hat magyar egyetemen; az első megállapodást hétfőn írta alá Paks II. Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója a Pécsi Tudományegyetemmel (PTE) a baranyai megyeszékhelyen.

  • MTI

Lenkei István vezérigazgató kiemelte: az új paksi blokkok létesítéséről szóló döntés megszületésekor egyértelművé vált, hogy nagyon sok új szakemberre is szükség lesz. Az ősztől induló két féléves képzésből kikerülő szakemberek "nagyon jó eséllyel" az új blokkok építésében, majd későbbi üzemeltetésében dolgozhatnak - tette hozzá.

Lenkei István közölte: az első együttműködési megállapodást a PTE-vel írták alá, a képzésben Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Pannon Egyetem, a Miskolci Egyetem és a Dunaújvárosi Egyetem is részt vesz.

Iskolát és óvodát is kell nyitni a Paks II-t építő oroszoknak

Iskolát és óvodát is építenek majd az atomerőmű építésére érkező dolgozók gyerekeinek - erről is beszélt Süli János ügyvezető tárca nélküli miniszter magyar újságíróknak a Paks II. beruházás és az új blokkok kapcsán, miután tárgyalt a Roszatom vezetőivel.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.