Egy japán egyetem bejelentette, hogy nem vesz fel dohányzó oktatókat. Kivételt csak akkor tesznek, ha az oktatók az állásért cserébe leszoknak a dohányzásról.
"Úgy véljük, hogy a dohányzás nem egyeztethető össze az oktatói munkával" - jelentette ki a Nagaszaki Egyetem szóvivője, Takakura Juszuke, aki hozzátette, hogy ez a korlátozás nem sérti a személyiségi jogokat. A helyi média szerint ez az első állami egyetem, amely ilyen feltételekhez köti az alkalmazást. Augusztustól az egyetem teljesen betiltja a dohányzást, sőt klinikát nyit azok számára, akinek gondjaik vannak a leszokással - közölte Takakura.
Japánt sokáig a dohányosok paradicsomának tekintették, ahol egy-egy szál cigarettát számos étteremben el lehet szívni. Az utcán azonban sokkal szigorúbbak a szabályok: több száz japán településen, több tokiói kerületben 2000 óta korlátozzák a dohányzást, főként biztonsági okokból és a köztisztaság miatt.
A 2020. évi olimpiai játékokra tekintettel a tokiói városháza tavaly rendeletet hozott, amelynek értelmében 2019-től aktívabban fel lehet lépni a passzív dohányzás ellen. A rendelet értelmében tilos dohányozni minden étteremben és oktatási létesítményben.
Videó a dohányzásról: ezt kellene levetíteni biológiaórán a diákoknak
Látványos videóval mutatják be a dohányzás szervezetre gyakorolt hatását.
A parlament új törvényt fogadott el, amely jövőre lép életbe, de megengedőbb, mint a tokiói szabályozás: csak a kis - 100 négyzetméter alatti - éttermekben tiltja a dohányzást, így a vendéglátóipari létesítmények 55 százaléka mentesül a tilalom alól.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
