A 101-200. helyezést érte el a Semmelweis Egyetem a Times Higher Education most először elkészített, az egyetemeket társadalmi és gazdasági hatásuk alapján összemérő listáján. A Szegedi Tudományegyetem szintén a 101-200. helyen végzett.
A világ kétszáz legjobb egyeteme közé került a Semmelweis Egyetem a Times Higher Education legújabb, most először elkészített rangsorában, amely társadalmi és gazdasági hatásuk alapján állítja sorba a felsőoktatási intézményeket - olvasható a Semmelweis Egyetem oldalán.
Hozzáteszik: most először elkészített rangsor az ENSZ ún. fenntartható fejlődési céljait veszi alapul. Összesen 17 ilyen célt nevezett meg az ENSZ 2015-ben, a Semmelweis Egyetem ezek közül a következő három területen teljesít kiemelkedően a rangsor szerint: egészség és jóllét; ipar, innováció és infrastruktúra; tisztességes munka és gazdasági növekedés.
A Semmelweis Egyetem a 101-200. helyen végzett a 76 ország több mint 450 egyetemét tartalmazó listán, a Szegedi Tudományegyetem szintén a 101-200. helyet kapta meg.
A rangsort egy új-zélandi és két kanadai egyetem vezeti.
Friss felsőoktatási rangsor: itt van az összes magyar eredmény
Tíz magyar egyetem került fel a Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb képzésterületi rangsoraira: a bölcsészettudományok területén a CEU-t például a 143. helyre sorolták, az élet- és orvostudományok listáján a Semmelweis Egyetem a 308. helyen végzett, a természettudományi képzések QS-rangsorában pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem szerezte meg a legjobb helyezést, a 340.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
