Először kapta női matematikus a nívós tudományos díjat

Karen Keskulla Uhlenbeck amerikai matematikust nevezte meg kedden az Abel-díj idei nyertesének a Norvég Tudományos Akadémia, amely első ízben ítélte oda női tudósnak a matematikai Nobel-díjként is emlegetett elismerést.

  • MTI

A 76 éves Uhlenbeck a "geometriai parciális differenciálegyenletek, a mértéktérelmélet és az integrálható rendszerek területén elért úttörő eredményeiért, valamint munkásságának az analízis, a geometria és a matematikai fizika területére gyakorolt jelentős hatása elismeréseként" kapja a díjat.

"Elméletei forradalmasították a például szappanhártyával létrehozható minimálfelületekre vonatkozó ismereteinket" - mondta Hans Munthe-Kaas, az Abel-díjat gondozó bizottság elnöke.

Az Ohio állambeli Clevelandben született Uhlenbeck New Jersey-BEN nőtt fel, később a Michigani Egyetem diákjaként kezdett érdeklődni a matematikai iránt. A massachusettsi Brandeis Egyetemen szerzett doktori címet. Azóta a Chicagói Egyetemen és az austini Texasi Egyetemen is tanított. Jelenleg a Princetoni Egyetem vendégkutatója.

A Norvég Tudományos Akadémia méltatása szerint Uhlenbeck "példaképként szolgál és egyben szószólója is a nemek közötti egyenlőségnek a természettudományok és a matematika területén". A hatmillió norvég koronával (194 millió forinttal) járó Abel-díjat május 21-én adja át V. Harald norvég király Oslóban.

A díjat, amely a világ egyik legjelentősebb tudományos kitüntetése, Niels Henrik Abel (1802-1829) norvég matematikus emlékére alapították 2002-ben hiánypótló elismerésként, hiszen az 1895-ben alapított Nobel-díj a matematikusokat nem jutalmazza.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.