2020-as felvételi szigor: a diplomásokra milyen szabályok vonatkoznak?

2020-tól csak az juthat be az egyetemek és főiskolák alap- és osztatlan képzéseire, akinek legalább B2-es nyelvvizsgája és minimum egy emelt szintű érettségije van. De vajon az új szabály a diplomás felvételizőkre is vonatkozik majd? Utánajártunk.

  • Eduline

A felvételi szabályokat tartalmazó kormányrendelet 2020-tól hatályos változatában a következő szerepel:

Alapképzésre, osztatlan képzésre – az (1) bekezdésben foglaltak mellett, a (4) bekezdésben szabályozott kivétellel – az a jelentkező vehető fel, aki

a) legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik és

b) legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik.

Vagyis a diplomás felvételizőknek emelt szintű érettségit nem kell tenniük, de B2-es nyelvvizsgára vagy azzal egyenértékű okiratra szükségük lesz. Igaz, ez az elvárás a fiatalabb diplomásoknak nem okoz majd gondot, hiszen nekik a diploma megszerzéséhez nyelvvizsgát is kellett tenniük.

Van még egy kivétel: a kötelező emelt szintű érettségire vonatkozó feltételt a művészeti képzési terület szakjaira jelentkezőknek sem kell teljesíteniük.

A 2020-as felvételi szabályokról itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Itt a kiskapu? Nem minden képzésre vonatkozik a 2020-as felvételi szigor

Vannak olyan felsőoktatási képzések, ahol alacsonyabb a minimumponthatár, és 2020-tól sem kell nyelvvizsga és emelt szintű érettségi a bekerüléshez. A felsőoktatási szakképzés a menekülőút a 2020-as felvételi szigorítások elől?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna