2020-as felvételi szigor: a diplomásokra milyen szabályok vonatkoznak?

2020-tól csak az juthat be az egyetemek és főiskolák alap- és osztatlan képzéseire, akinek legalább B2-es nyelvvizsgája és minimum egy emelt szintű érettségije van. De vajon az új szabály a diplomás felvételizőkre is vonatkozik majd? Utánajártunk.

  • Eduline

A felvételi szabályokat tartalmazó kormányrendelet 2020-tól hatályos változatában a következő szerepel:

Alapképzésre, osztatlan képzésre – az (1) bekezdésben foglaltak mellett, a (4) bekezdésben szabályozott kivétellel – az a jelentkező vehető fel, aki

a) legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik és

b) legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik.

Vagyis a diplomás felvételizőknek emelt szintű érettségit nem kell tenniük, de B2-es nyelvvizsgára vagy azzal egyenértékű okiratra szükségük lesz. Igaz, ez az elvárás a fiatalabb diplomásoknak nem okoz majd gondot, hiszen nekik a diploma megszerzéséhez nyelvvizsgát is kellett tenniük.

Van még egy kivétel: a kötelező emelt szintű érettségire vonatkozó feltételt a művészeti képzési terület szakjaira jelentkezőknek sem kell teljesíteniük.

A 2020-as felvételi szabályokról itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Itt a kiskapu? Nem minden képzésre vonatkozik a 2020-as felvételi szigor

Vannak olyan felsőoktatási képzések, ahol alacsonyabb a minimumponthatár, és 2020-tól sem kell nyelvvizsga és emelt szintű érettségi a bekerüléshez. A felsőoktatási szakképzés a menekülőút a 2020-as felvételi szigorítások elől?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.