Jogi garanciát vár a kormánytól a CEU

A CEU üdvözli a bajor kezdeményezést, de jogi garanciát vár a magyar kormánytól – írja közleményében az egyetem.

  • Eduline

Az egyetem közleményében azt írja, hogy Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora és Wolfgang A. Herrmann, a Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) elnöke megbeszélést folytattak az együttműködés lehetőségeiről azokon a területeken, ahol a két intézmény egymást kiegészítő kapacitásokkal rendelkezik, azaz a politikatudomány, a technológiakutatás, a kognitív- és hálózattudomány területén és más tudományágakban. A két intézmény további találkozókat tervez, hogy a megbeszélések alapján együttműködési megállapodásokat köthessenek. Hozzátették: az egyetem üdvözli Manfred Weber közbenjárását az egyetem ügyében, és hálás Bajorország kormányának, amiért pénzügyi és gyakorlati támogatást ajánlott a Müncheni Műszaki Egyetemmel (TUM) kialakítandó hosszútávú együttműködéshez.

“Világossá kell tennünk, hogy a lehetséges együttműködés előkészítését csak akkor folytathatják tovább a résztvevő felek, ha Magyarország miniszterelnöke egyértelmű politikai állásfoglalásban biztosítja arról európai partnereit, hogy a CEU amerikai és európai diplomákat kiadó szabad intézményként Budapesten maradhat” – írja a CEU.

Így mentenék meg a CEU budapesti képzéseit

Egy neves német intézmény, a Müncheni Műszaki Egyetem közbeiktatásával mentené meg a CEU-t Manfred Weber, az Európai Néppárt csúcsjelöltje - írja a hvg.hu.

Hozzáteszik: az állásfoglalást olyan törvényi keretnek kell alátámasztania, amely jogilag kötelező érvényű felhatalmazást ad a CEU-nak arra, hogy Budapesten folytassa a tevékenységét. A CEU és a Müncheni Műszaki Egyetem közötti együttműködés nem lehetséges a CEU amerikai egyetemként működését hosszú távon biztosító jogi garanciák nélkül – írják.

“A CEU továbbra is keresi azt a jogilag kötelező érvényű megoldást, amely lehetővé teszi, hogy abban a városban maradjon, amely több mint 25 éve az otthona, eközben azonban folytatja bécsi kampuszának megnyitásához vezető terveinek megvalósítását” – zárul a közlemény.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.