Valótlan vádak alapján tartóztattak le a szerda esti tüntetésen egy diákot a Kossuth téren – írja péntek esti közleményében a Szabad Egyetem nevű diákcsoport.
Azt írják, információik szerint szerdán harmincnégy embert állítottak elő, egyikük a Szabad Egyetem csoporthoz tartozó diák volt. A vádak szerint az egyik rendőrt többször megütötte, lábaival felé rúgott – az elrendelhető büntetés nyolc év szabadságvesztésig terjedhet.
“Kiállunk a letartóztatott diák ártatlansága mellett és hangsúlyozzuk, hogy más letartóztatások is lehettek hasonló módon önkényesek” – írják.
Hozzáteszik: határozottan ellenzik az erőszak bármely formáját, különösen az olyat, mely veszélyezteti a tüntetők vagy a rendőrség testi épségét. „Kijelentjük, hogy a csoportnak semmilyen köze nincsen a Kossuth téri tüntetések alatt megjelent erőszakhoz. Továbbá kijelentjük, hogy az említett diák letartóztatása csupán az eseményekhez való közelségének tudható be, semmint bármiféle erőszakos cselekményben való részvételnek” – írják.
Akár sztrájkolna is a PDSZ az elfogadott túlóratörvény miatt
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közleményben reagált a „rabszolgatörvény" elfogadására.
A magyar oktatás történetét számos meghatározó politikus és reformer alakította az elmúlt évszázadok során. Az iskolarendszer kiépítése, a tankötelezettség bevezetése vagy a felsőoktatás fejlesztése mind olyan változások, amelyek ismert oktatási miniszterek nevéhez köthetők - közülük gyűjtöttünk ki három kulcsfontosságú személyt.
Az érettségi előtti utolsó hetekben könnyű abba a hibába esni, hogy még több új anyagot próbáltok megtanulni, miközben nem biztos, hogy ez hozza a legtöbb pontot.
A leendő miniszterelnök a közösségi oldalán egy videóban reagált arra, hogy sajtóértesülések szerint Rubovszky Rita lesz az oktatási miniszter.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Elmagyarázzuk, mikor jelenhetnek meg a pontszámok a rendszerben.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
