Valótlan vádak alapján tartóztattak le a szerda esti tüntetésen egy diákot a Kossuth téren – írja péntek esti közleményében a Szabad Egyetem nevű diákcsoport.
Azt írják, információik szerint szerdán harmincnégy embert állítottak elő, egyikük a Szabad Egyetem csoporthoz tartozó diák volt. A vádak szerint az egyik rendőrt többször megütötte, lábaival felé rúgott – az elrendelhető büntetés nyolc év szabadságvesztésig terjedhet.
“Kiállunk a letartóztatott diák ártatlansága mellett és hangsúlyozzuk, hogy más letartóztatások is lehettek hasonló módon önkényesek” – írják.
Hozzáteszik: határozottan ellenzik az erőszak bármely formáját, különösen az olyat, mely veszélyezteti a tüntetők vagy a rendőrség testi épségét. „Kijelentjük, hogy a csoportnak semmilyen köze nincsen a Kossuth téri tüntetések alatt megjelent erőszakhoz. Továbbá kijelentjük, hogy az említett diák letartóztatása csupán az eseményekhez való közelségének tudható be, semmint bármiféle erőszakos cselekményben való részvételnek” – írják.
Akár sztrájkolna is a PDSZ az elfogadott túlóratörvény miatt
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közleményben reagált a „rabszolgatörvény" elfogadására.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
