A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közleményben reagált a „rabszolgatörvény” elfogadására.
A parlament a mai napon megszavazta a "rabszolgatörvényt", vagyis azt törvényjavaslatot, amelynek értelmében a munkáltatók a mostani 250 helyett a jövőben évi 400 óra rendkívüli munkát is elrendelhetnének. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közleményben reagált:
Úgy véljük, ezzel a kormány eljutott ahhoz a ponthoz, ahonnan nem csak egy uniós ország munkavállalóinak, de a szakszervezeteknek sincs tovább hova hátrálniuk
- írják közleményükben, hozzátéve: több szakszervezethez is eljuttatták a törvény elfogadása utáni időszakra vonatkozó javaslataikat, és remélik, hogy a következő napokban ennek mentén létrejön a magyar szakszervezetek akcióegysége.
A PDSZ szerint ha ez sikerül, a hatalomnak akár az általános sztrájkkal is számolnia kell.
Hiába tiltakoztak a szakszervezetek, lesz kancelláriarendszer a szakképzésben is
Bevezetik a szakképzési centrumokban a kancellári rendszert - többek között ezt tartalmazza a kutatás-fejlesztéssel és szakképzéssel összefüggő törvények módosítása, amely 126 igen, egy nem szavazatot kapott az Országgyűlésben.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
