Sérelmezzük ezt az eljárást, a törvénymódosítás tartalmát, a szakszervezetek és a munkavállalók tiltakozásának semmibe vételét – írja a túlóratörvényről a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete.
„A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöksége mély felháborodását fejezi ki a munka törvénykönyve egyéni képviselői indítvánnyal történt, a szakszervezeti és társadalmi egyeztetést nélkülöző módosítása miatt. Sérelmezzük ezt az eljárást, a törvénymódosítás tartalmát, a szakszervezetek és a munkavállalók tiltakozásának semmibe vételét” – írja pénteki közleményében a szakszervezet.
Szerintük a törvénymódosítás nemcsak a munkaterheket, hanem a munkavállalók kiszolgáltatottságát is növeli, „veszélyezteti a dolgozók egészségét, a családok békéjét”.
Az FDSZ támogatja a "rabszolgatörvény" visszavonását célzó kezdeményezéseket, „közösséget vállalunk a tiltakozó munkavállalókkal, a tiltakozásban részt vevő szakszervezetekkel. Fontosnak tartjuk a munkavállalók legszélesebb körű összefogását, hogy eredményesen és hatékonyan legyenek képesek fellépni érdekeik és jogaik védelmében. Ennek elengedhetetlen feltétele a szakszervezeti mozgalom egysége, a szakszervezeti konföderációk közös cselekvése. Követeljük és kezdeményezzük a szakszervezeti mozgalom megújítását, a konföderációk egyesülését” – zárul a közlemény.
Akár sztrájkolna is a PDSZ az elfogadott túlóratörvény miatt
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közleményben reagált a „rabszolgatörvény" elfogadására.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
