Sérelmezzük ezt az eljárást, a törvénymódosítás tartalmát, a szakszervezetek és a munkavállalók tiltakozásának semmibe vételét – írja a túlóratörvényről a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete.
„A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöksége mély felháborodását fejezi ki a munka törvénykönyve egyéni képviselői indítvánnyal történt, a szakszervezeti és társadalmi egyeztetést nélkülöző módosítása miatt. Sérelmezzük ezt az eljárást, a törvénymódosítás tartalmát, a szakszervezetek és a munkavállalók tiltakozásának semmibe vételét” – írja pénteki közleményében a szakszervezet.
Szerintük a törvénymódosítás nemcsak a munkaterheket, hanem a munkavállalók kiszolgáltatottságát is növeli, „veszélyezteti a dolgozók egészségét, a családok békéjét”.
Az FDSZ támogatja a "rabszolgatörvény" visszavonását célzó kezdeményezéseket, „közösséget vállalunk a tiltakozó munkavállalókkal, a tiltakozásban részt vevő szakszervezetekkel. Fontosnak tartjuk a munkavállalók legszélesebb körű összefogását, hogy eredményesen és hatékonyan legyenek képesek fellépni érdekeik és jogaik védelmében. Ennek elengedhetetlen feltétele a szakszervezeti mozgalom egysége, a szakszervezeti konföderációk közös cselekvése. Követeljük és kezdeményezzük a szakszervezeti mozgalom megújítását, a konföderációk egyesülését” – zárul a közlemény.
Akár sztrájkolna is a PDSZ az elfogadott túlóratörvény miatt
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közleményben reagált a „rabszolgatörvény" elfogadására.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
