Egyre több magyar felvételiző választ osztrák egyetemet: nem ingáznak, költöznek

Egyre több magyar hallgató választ ausztriai egyetemet, egy év alatt húsz százalékkal emelkedett a kint tanulók száma. Nem véletlenül: Ausztria közel van, az állami egyetemeken nincs tandíj, a kinti magyar egyetemistáknak pedig évek óta saját egyesületük van, magyar gólyaavatót és diáknapokat is tartanak.

  • Talabér Dominika

Egy év alatt majdnem húsz százalékkal emelkedett az Ausztriában tanuló magyarok száma, ezzel ez a legnépszerűbb ország a külföldi továbbtanulást tervezők körében - a magyar hallgatók száma magasabb, mint Németországban vagy az Egyesült Királyságban. Az Engame Akadémia adatai szerint 2600 magyar diák tanult 2017-ben osztrák felsőoktatási intézményben, és a számuk valószínűleg a következő években is nőni fog.

A magyar hallgatók körében a Bécsi Egyetem, a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem és a Bécsi Műszaki Egyetem a legnépszerűbb, de egyre többen választanak főiskolai képzést is – mondta az Eduline-nak Gyerák Csaba, a Magyar Diákok Egyesületének (MDE-VUS) elnöke. Az egyesület amellett, hogy a magyar középiskolásokat segíti fogadóórákkal, az ausztriai továbbtanulásról szóló információs előadásokkal, eseményeket, például kint tanuló magyar hallgatóknak szóló gólyaavatót, diáknapokat szerveznek.

Nem ingáznak

Gyerák Csaba szerint a legtöbb Ausztriában tanuló magyar hallgató a nyugati megyékből és Budapestről érkezik Bécsbe. „Különösen sokan vannak győriek, soproniak, szombathelyiek és mosonmagyaróváriak. Az ingázás azonban nem igazán jellemző, ritka, hogy valaki otthonról jár be minden nap. A legegyszerűbb és anyagilag legkevésbé megterhelő választás a kollégium, ezért az elsőévesek ezt szokták választani" - mondta, hozzátéve: a magyar diákok körében is népszerűek a lakóközösségek, sőt gyakori, hogy az egy albérletbe összeköltöző hallgatók nem is ismerik egymást.

shutterstock

Nem véletlenül népszerű Ausztria a magyar továbbtanulók körében: az állami egyetemeken ingyenes az oktatás, csupán a 19,20 eurós ÖH-díjat kell befizetni, ez hozzájárulás a hallgatói önkormányzat működéséhez. A főiskolákon viszont van tandíj, ennek összege 363,36 euró, vagyis több mint százezer forint. Természetesen lehet igényelni tanulmányi és szociális ösztöndíjakat, de sokan maguk finanszírozzák tanulmányaikat – tette hozzá Gyerák Csaba.

Jövőre jön a szigorítás

Míg korábban a legtöbb osztrák egyetemre felvételi vizsga nélkül is be lehetett jutni, az elmúlt években egyre több képzésen tették kötelezővé az írásbeli vagy szóbeli vizsgát. „Jövőre várható egy nagy szigorítás, még több szakon fogják bevezetni a felvételi vizsgát, de 2018 őszétől például már megkövetelik a C1-es (felsőfokú) német nyelvvizsgát is" - mondta az egyesület elnöke.

Az osztrák egyetemeken eddig nem a felvételi, hanem az első félév végén esedékes STEOP (Studieneingangs und Orientierungsphase) vizsga volt a mumus. Ezt - hiába teszik egyre több szakon kötelezővé a felvételit - továbbra is le kell majd tenniük a hallgatóknak. „Ez szaktól függően 3-5 kötelező vizsgát jelent az első félévben, amellyel megszűrik a felvett hallgatókat. Ezeket a tárgyakat kötelező teljesíteni, enélkül nem lehet folytatni a tanulmányokat” - mondta Gyerák Csaba.

„Általában tavasztól nyár közepéig kell jelentkezni az ausztriai egyetemekre, központi felvételi csak az orvosi egyetemeken van” – mondta Gyerák Csaba, hozzátéve: minden más egyetem saját maga rendelkezik a vizsgáról, más-más követelményrendszer alapján döntik el, kiket vesznek fel, sőt maga a jelentkezés sem központilag zajlik, hanem az egyetemek online felületén.

Egyre több magyar diák felvételizik brit egyetemre, kilenc év alatt megháromszorozódott a számuk

Kilenc év alatt majdnem a háromszorosára emelkedett a brit egyetemekre jelentkező diákok magyar száma - derül ki a Universities and Colleges Admissions Service (UCAS) 2018-as adataiból. Idén összesen 980 magyar felvételizett az Egyesült Királyság felsőoktatási intézményeibe, van olyan vezető gimnázium, ahonnan minden harmadik végzős külföldre készült.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.