Mandátuma lejártáig, 2014 januárjáig nem tervezi lemondását az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) bölcsészkarának jelenlegi, felfüggesztett HÖK-elnöke. A hallgatói szervezet rendes évi tagválasztását áprilisban tartják, a HÖK működését átvilágító vizsgálatnak pedig várhatóan a héten lesz eredménye.
A listabotrány miatt figyelem övezi az ELTE bölcsészkarának hallgatói önkormányzati választásait. Az intézmény rektora a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: nem hoztak szabályt arról, hogy a jelenlegi hökös tisztségviselők ne jelöltethessék magukat újra, azonban szerinte "illetlen lenne", ha ezt megtennék.
Garbai Ádám, a hallgatói szervezet jelenlegi, felfüggesztett elnöke nem tervezi lemondását, hiszen mandátuma 2014 januárjáig szól - ezt a Magyar Hírlapnak mondta, hozzátéve: úgy tudja, sok jelenlegi tag újrajelölteti magát, azok ugyanis, akik most indulnak a választásokon, 2009-ben - a hallgatói listák összeállításakor - még nem voltak egyetemisták.
Garbai Ádám találkozót kér Mezey Barnától, hogy tisztázzák a rektor nyilatkozatát, mely szerint a felfüggesztés mindaddig érvényben marad, amíg a rendőrségi nyomozás eredményt nem hoz - ez pedig akár két évig is eltarthat.
A rektor által létrehozott bizottság és az egyetem belső ellenőrzési osztálya várhatóan a héten ismerteti a vizsgálat eredményét. Fábri György közkapcsolati rektorhelyettes a lapnak kifejtette: az egyetem szabályzata szerint "minden hallgató választhat és választható", szerinte a választások után a HÖK a rendes kerékvágásban működhet tovább. A választási időszak április 15-e és 26-a között tart, a szavazatokat pedig április 29-én és 30-án összesítik.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
